Marc 9
1 Il ajouta: «En vérité, je vous le dis, quelques-uns sont ici présents qui ne goûteront point la mort avant d'avoir vu venir, en puissance, le Royaume de Dieu.»
Azután monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy vannak némelyek az itt állók között, a kik nem kóstolnak addig halált, a míg meg nem látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal.
2 Six jours après, emmenant seuls avec lui Pierre, Jacques et Jean, Jésus les conduisit sur une haute montagne, à l'écart. Et alors, devant eux, il fut transfiguré:
És hat nap múlva magához vevé Jézus Pétert és Jakabot és Jánost, és felvivé őket csupán magukban egy magas hegyre. És elváltozék előttük;
3 ses vêtements devinrent resplendissants et d'une éblouissante blancheur. Nul foulon ici-bas ne saurait en produire une semblable.
És a ruhája fényes lőn, igen fehér, mint a hó, mihez hasonlót a ruhafestő e földön nem fehéríthet.
4 Élie leur apparut; avec lui était Moïse; et ils s'entretinrent avec Jésus.
És megjelenék nékik Mózes Illéssel együtt, és beszélnek vala Jézussal.
5 Pierre alors, s'adressant à Jésus, lui dit: «Rabbi!, qu'il nous est bon d'être ici! Dressons trois tentes, une pour toi, une pour Moïse, une pour Élie...»
Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Mester, jó nékünk itt lenni: csináljunk azért három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.
6 Il ne savait que dire; ils étaient, en effet, terrifiés.
De nem tudja vala mit beszél, mivelhogy megrémülének.
7 Une nuée survint qui les enveloppa, et de cette nuée sortit une voix: «Celui-ci est mon Fils, le bien-aimé, écoutez-le!»
És felhő támada, mely őket befogá, és a felhőből szózat jöve, mondván: Ez az én szerelmes Fiam; őt hallgassátok.
8 Immédiatement ils regardèrent autour d'eux, et ne virent plus personne; Jésus seul était avec eux.
És mikor nagyhirtelen körültekintének, senkit sem látának többé maguk körül, egyedül a Jézust.
9 Comme ils descendaient de la montagne, il leur ordonna de ne raconter à personne ce qu'ils venaient de voir, si ce n'est lorsque le Fils de l'homme serait ressuscité d'entre les morts.
Mikor pedig a hegyről leszállának, megparancsolá nékik, hogy senkinek se beszéljék el, a mit láttak vala, csak a mikor az embernek Fia a halálból feltámad.
10 Ils retinrent ces mots: «ressuscité d'entre les morts», et se demandaient, à part eux, ce qu'ils signifiaient;
És ezt a szót megtarták magukban, tudakozván egymás között, mit tesz a halálból feltámadni?
11 et ils l'interrogèrent: «Comment les Scribes disent-ils: «Il faut, avant tout, qu'Élie vienne?»
És megkérdezék őt, mondván: Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljőnie?
12 Il leur répondit: «Élie viendra avant tout et rétablira toutes choses; d'où vient alors qu'il est écrit du Fils de l'homme: il doit beaucoup souffrir et être méprisé?
Ő pedig felelvén, monda nékik: Illés ugyan előbb eljövén helyre állít mindent; de hogyan van az embernek Fiáról megírva, hogy sokat kell szenvednie és megvettetnie?
13 Eh bien, je vous le déclare, Élie est venu et ils lui ont fait tout ce qu'ils ont voulu, conformément à ce qui est écrit de lui.»
De mondom néktek, hogy Illés is eljött, és azt cselekedték vele, a mit akartak, a mint meg van írva ő felőle.
14 De retour auprès des disciples, ils les trouvèrent entourés d'une foule considérable; des Scribes discutaient avec eux.
És mikor a tanítványokhoz ment vala, nagy sokaságot láta körülöttök, és írástudókat, a kik azokkal versengenek vala.
15 Dès que la multitude aperçut Jésus, chacun fut en émoi; on accourut à lui, on le saluait.
És az egész sokaság meglátván őt, azonnal elálmélkodék, és hozzásietvén köszönté őt.
16 Il les interrogea: «Qu'est-ce que cette discussion?»
Ő pedig megkérdezé az írástudókat: Mit versengetek ezekkel?
17 L'un de ceux qui était dans la foule répondit: «Maître, je t'ai apporté mon fils; un Esprit muet le possède,
És felelvén egy a sokaságból, monda: Mester, ide hoztam hozzád az én fiamat, a kiben néma lélek van.
18 et partout où il s'empare de lui, il le renverse par terre; alors l'enfant écume, grince des dents et devient tout raide. J'ai demandé à tes disciples de le chasser: ils n'en ont pas eu la force.» —
És a hol csak előfogja, szaggatja őt; ő pedig tajtékot túr, a fogát csikorgatja, és elfonnyad. Mondám hát tanítványaidnak, hogy űzzék ki azt, de nem tudták.
19 «Ô génération sans foi, dit Jésus en leur répondant, jusqu'à quand serai-je au milieu de vous? Jusqu'à quand vous supporterai-je? Apportez-moi l'enfant.»
Ő pedig felelvén néki, monda: Óh hitetlen nemzetség, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt hozzám.
20 On le lui apporta. Mais à peine eut-il vu
És hozzá vivék azt; és mihelyt ő meglátta azt, a lélek azonnal szaggatá azt; és leesvén a földre, tajtékot túrván fetreng vala.
21 Jésus que l'Esprit lui donna des convulsions, et, tombant par terre, il se tordait en écumant. Jésus interrogea son père: «Combien y a-t-il de temps que cela lui arrive?» — «Depuis sa première enfance», répondit-il;
És megkérdezé az atyját: Mennyi ideje, hogy ez esett rajta? Az pedig monda: Gyermeksége óta.
22 «et souvent l'Esprit l'a jeté tantôt dans le feu, tantôt dans l'eau pour le faire périr; si tu peux y faire quelque chose, aie pitié de nous, et viens à notre secours.»
És gyakorta veté őt tűzbe is, vízbe is, hogy elveszítse őt; de ha valamit tehetsz, légy segítségül nékünk, könyörülvén rajtunk.
23 Jésus lui répondit: «Tu me dis: si tu peux! Tout est possible à celui qui croit.»
Jézus pedig monda néki: Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek.
24 Aussitôt le père de l'enfant s'écria: «Je crois! Viens en aide à mon incrédulité!»
A gyermek atyja pedig azonnal kiáltván, könnyhullatással monda: Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek.
25 Jésus, voyant la foule accourir, fit des menaces à l'Esprit impur: il lui dit: «Esprit sourd et muet, c'est moi qui te l'ordonne, sors de cet enfant et désormais n'y rentre plus!»
Jézus pedig mikor látta vala, hogy a sokaság még inkább összetódul, megdorgálá a tisztátalan lelket, mondván néki: Te néma és siket lélek, én parancsolom néked, menj ki belőle, és többé belé ne menj!
26 L'Esprit jeta un cri et sortit, en agitant violemment l'enfant, qui devint comme mort; aussi un grand nombre disaient-ils: «Il est mort.»
És kiáltás és erős szaggatás között kiméne; az pedig olyan lőn, mint egy halott, annyira, hogy sokan azt mondják vala, hogy meghalt.
27 Mais Jésus le prit par la main, le releva; il revint à lui.
Jézus pedig megfogván kezét, fölemelé; és az fölkele.
28 Quand Jésus fut entré dans une maison, ses disciples lui demandèrent en particulier: «Pourquoi, nous, avons-nous été impuissants à expulser cet Esprit?»
Mikor pedig bement vala a házba, tanítványai megkérdezék őt külön: Mi miért nem űzhettük ki azt?
29 Jésus leur répondit: «Il est d'une espèce, qui ne peut absolument se chasser que par la prière.»
Ő pedig monda nékik: Ez a faj semmivel sem űzhető ki, csupán könyörgéssel és bőjtöléssel.
30 Partis de là, ils traversèrent la Galilée, et il voulait que personne ne le sût,
És onnét kimenvén, Galileán mennek vala át; és nem akará, hogy valaki megtudja.
31 car il instruisait ses disciples; il leur disait: «Le Fils, de l'homme sera livrés entre les mains des hommes; ils le tueront; puis, une fois mis à mort, après trois jours, il ressuscitera.»
Mert tanítja vala tanítványait, és ezt mondja vala nékik: Az embernek Fia az emberek kezébe adatik, és megölik őt; de ha megölték, harmadnapra föltámad.
32 Mais ils ne comprenaient pas ce langage et ils craignaient de l'interroger.
De ők nem értik vala e mondást, és féltek őt megkérdezni.
33 Ils arrivèrent à Capharnaüm; et quand il fut à la maison, il leur demanda: «De quoi vous entreteniez-vous pendant la route?»
És elméne Kapernaumba. És odahaza megkérdezé őket: Mi felett vetekedtetek egymással az úton?
34 Ils gardèrent le silence; car ils avaient discuté en chemin sur celui d'entre eux qui était le plus grand.
De ők hallgatának, mert egymás között a felett vetekedtek vala az úton, ki a nagyobb?
35 Jésus s'assit, appela les douze et leur dit: «Si quelqu'un veut être le premier, qu'il soit le dernier de tous et le serviteur de tous.»
És leülvén, odaszólítá a tizenkettőt, és monda nékik: Ha valaki első akar lenni, legyen mindenek között utolsó és mindeneknek szolgája.
36 Puis il prit un enfant, le plaça au milieu d'eux, et, après l'avoir embrassé, il leur dit:
És előfogván egy gyermeket, közéjök állatá azt; és ölébe vévén azt, monda nékik:
37 «Qui reçoit en mon nom un enfant tel que celui-ci me reçoit. Et qui me reçoit, reçoit non pas moi, mais Celui qui m'a envoyé.»
A ki az ilyen gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be; és a ki engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, a ki engem elbocsátott.
38 «Maître, lui dit Jean, nous avons vu un homme chasser des démons en ton nom, et comme il ne nous suit pas, nous l'en avons empêché.»
János pedig felele néki, mondván: Mester, látánk valakit, a ki a te neveddel ördögöket űz, a ki nem követ minket; és eltiltók őt, mivelhogy nem követ minket.
39 Jésus répondit: «Ne l'en empêchez point, car per sonne, après avoir, en mon nom, fait un miracle, ne peut aussitôt mal parler de moi.
Jézus pedig monda: Ne tiltsátok el őt; mert senki sincs, a ki csodát tesz az én nevemben és mindjárt gonoszul szólhatna felőlem.
40 En effet, qui n'est pas contre nous est pour nous.
Mert a ki nincs ellenünk, mellettünk van.
41 Et quiconque, en mon nom et parce que vous êtes au Christ, vous aura donné à boire un verre d'eau, je vous le dis en vérité, ne perdra point sa récompense.»
Mert a ki innotok ád egy pohár vizet az én nevemben, mivelhogy a Krisztuséi vagytok, bizony mondom néktek, el nem veszti az ő jutalmát.
42 «Quant à celui qui aura été une occasion de chute pour l'un de ces petits qui croient, il vaudrait mieux pour lui qu'on lui attachât au cou une de ces meules que tournent les ânes, et qu'on le jetât dans la mer.»
A ki pedig megbotránkoztat egyet ama kicsinyek közül, a kik én bennem hisznek, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tengerbe vetik.
43 «Si ta main est pour toi une occasion de chute, coupe-la; il t'est meilleur d'entrer mutilé dans la vie, que d'aller avec tes deux mains dans la Géhenne, dans le feu inextinguible. (Geenna g1067)
És ha megbotránkoztat téged a te kezed, vágd le azt: jobb néked csonkán bemenned az életre, mint két kézzel menned a gyehennára, a megolthatatlan tűzre. (Geenna g1067)
44 (où leur ver ne meurt point et où le feu ne s'éteint point).
A hol az ő férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
45 Si ton pied est pour toi une occasion de chute, coupe-le; il t'est meilleur d'entrer estropié dans la vie que d'être jeté avec tes deux pieds dans la Géhenne. (Geenna g1067)
És ha a te lábad botránkoztat meg téged, vágd le azt: jobb néked sántán bemenned az életre, mint két lábbal vettetned a gyehennára, a megolthatatlan tűzre. (Geenna g1067)
46 (où leur ver ne meurt point et où le feu ne s'éteint point).
A hol az ő férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
47 Si ton oeil est pour toi une occasion de chute, arrache-le; il t'est meilleur d'entrer borgne dans le Royaume de Dieu que d'être jeté, avec tes deux yeux, dans la Géhenne (Geenna g1067)
És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt: jobb néked félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel vettetned a tüzes gyehennára. (Geenna g1067)
48 où: «Leur ver ne meurt pas et le feu ne s'éteint pas.»
A hol az ő férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
49 Car tous seront salés par le feu.
Mert mindenki tűzzel sózatik meg, és minden áldozat sóval sózatik meg.
50 Le sel est bon: mais si le sel devient insipide, avec quoi l'assaisonnerez-vous? En vous-mêmes ayez du sel, et, entre vous, vivez en paix.»
Jó a só: de ha a só ízét veszti, mivel adtok ízt néki? Legyen bennetek só, és legyetek békében egymással.
