Cantiques 1
1 Cantique des cantiques, de Salomon. Qu'il m'embrasse des baisers de sa bouche!
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 car tes caresses sont plus exquises que le vin.
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 L'huile qui te parfume a une odeur suave; ton nom est un parfum qui se répand; aussi les vierges ont pour toi de l'amour.
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 Entraîne-moi! nous courrons après toi. Le roi m'introduit dans ses appartements: dans nos transports, de toi nous voulons nous réjouir, célébrer ton amour plutôt que le vin; on a pour toi un véritable amour.
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 Je suis noire, mais gracieuse, filles de Jérusalem, comme les tentes de Cédar, comme les draperies de Salomon.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 Ne me considérez pas, parce que je suis noire, parce que le soleil a lancé sur moi ses regards; les fils de ma mère, irrités contre moi, m'ont réduite à garder les vignes, et ma vigne, la mienne, je n'ai pu la garder. –
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Dis-moi, ô toi qu'aime mon âme, où tu pais tes brebis, où tu les fais reposer à midi! car pourquoi errerais-je éperdue autour des troupeaux de les compagnons? – –
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 Si tu l'ignores, ô la plus belle des femmes, suis seulement les traces des brebis, et mène paître tes chevreaux près des cabanes des bergers.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 Au coursier du char de Pharaon je te compare, ma bien-aimée.
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 Tes joues sont belles, entre les rangs [de perles], et ton col, au milieu des colliers.
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 Nous le ferons des colliers d'or semés de points d'argent.– –
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 Tandis que le roi est entouré de sa cour, mon nard exhale son parfum.
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 Mon bien-aimé est pour moi un bouquet de myrrhe, qui toujours est fixé sur mon sein.
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 Mon bien-aimé est pour moi une grappe de troène des vignobles d'En-Gueddi. – –
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 Voici, tu es belle, ma bien-aimée, tu es belle! tes yeux sont ceux de la colombe. – –
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 Voici, tu es beau, mon bien-aimé, tu es aimable aussi; et notre lit c'est la verdure,
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 les solives de nos maisons sont les cèdres, et nos lambris, les cyprès.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
