Psaumes 92

1 Cantique pour le jour du repos. Il est beau de louer l'Éternel, et de chanter ton nom, ô Très-haut!

Zsoltár, ének szombat napra. Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!

2 le matin de redire ta faveur, et ta fidélité durant les nuits,

Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.

3 aux sons du décachorde et du luth, aux accords de la harpe.

Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.

4 Car tu me réjouis, Éternel, par tes hauts faits, et je suis ravi des ouvrages de tes mains.

Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.

5 Que tes œuvres sont grandes, ô Éternel, et tes pensées profondes!

Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!

6 L'homme stupide l'ignore, et l'insensé ne le comprend pas.

A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:

7 Que les impies lèvent comme la plante, et que tous les méchants fleurissent, c'est pour être détruits à jamais.

Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;

8 Et toi, tu es éternellement élevé, ô Dieu!

Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!

9 Car voici, tes ennemis, Seigneur, voici, tes ennemis périssent, tous ceux qui font le mal, sont dissipés.

Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők!

10 Mais tu relèves mon front, comme celui des taureaux, je suis arrosé d'une huile nouvelle;

De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.

11 mes adversaires réjouissent mes regards, et la chute de mes méchants ennemis flatte mon oreille.

És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.

12 Le juste verdit comme le palmier, il croît comme un cèdre au Liban.

Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.

13 Planté dans la maison de l'Éternel, il prospère dans les parvis de notre Dieu,

Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.

14 et pousse encore des jets dans la vieillesse même; il est plein de sève, et son feuillage est épais;

Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;

15 pour proclamer que l'Éternel est juste, qu'il est mon rocher, et ne fait rien d'inique.

Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!