Psaumes 9
1 Au maître chantre. Avec voix de jeunes filles. Sur bénites. Cantique de David. Je loue l'Éternel de tout mon cœur; je vais dire toutes tes merveilles,
Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára. Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
2 l'allégresse et la joie que je trouve en toi, chanter ton nom, ô Très-haut!
Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
3 Car mes ennemis se retirent en arrière, chancellent et disparaissent à ta vue!
Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;
4 Car tu défends ma cause et mon droit, tu sièges sur ton trône en juste juge.
Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő-székben ültél, mint igaz bíró.
5 Tu tances les peuples, détruis les impies, effaces leur nom pour toujours, à jamais.
Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
6 Mes ennemis sont perdus, ruines éternelles! Tu as détruit leurs villes, leur mémoire a péri!
Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
7 Oui, l'Éternel règne à perpétuité, Il a pour le jugement disposé son trône,
Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
8 et Il juge le monde avec justice, et rend aux peuples des sentences équitables.
És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
9 Et l'Éternel est un refuge pour le pauvre, un refuge dans les temps de détresse.
És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
10 Ils se confient en toi ceux qui connaissent ton nom; car tu ne délaisses pas ceux qui te cherchent, Éternel.
Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
11 Chantez l'Éternel, qui réside en Sion, racontez aux nations ses hauts faits!
Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
12 Car, vengeur du sang, Il se souvient d'eux, Il n'oublie pas le cri des malheureux.
Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
13 Sois-moi propice, Éternel! Vois la misère où mes ennemis me réduisent; retire-moi des portes de la mort,
Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
14 afin que je publie toute ta louange aux Portes de la fille de Sion, me réjouissant de ton secours!
Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
15 Les nations enfoncent dans la fosse qu'elles ont creusée; leur pied se prend au filet qu'elles ont caché.
Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
16 L'Éternel s'est montré; Il a fait justice, en enlaçant l'impie dans l'ouvrage même de ses mains. (Harpes. (Pause)
Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. (Higgajon, Szela)
Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenről. (Sheol h7585)
18 Car toujours le pauvre ne sera pas oublié, et l'espoir des malheureux n'est pas à jamais perdu.
Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
19 Lève-toi, Éternel, afin que l'homme ne s'élève pas, afin que les nations soient jugées devant toi!
Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted!
20 Mets, Éternel, ta terreur sur elles! que les peuples sentent qu'ils ne sont que des hommes. (Pause)
Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! (Szela)
