< Psaumes 16 >
1 Ecrit de David. Garde-moi, ô Dieu, car je me retire vers toi!
Dal Dávidtól. Őrizz engem, Örökkévaló, mert benned kerestem menedéket.
2 J'ai dit à l'Éternel: Tu es le Seigneur, en toi j'ai mon souverain bien.
Mondtam az Örökkévalónak: Uram vagy, javam nincsen rajtad kívűl.
3 Les saints, qui sont dans le pays, sont les nobles en qui je prends tout mon plaisir.
A szenteknek pedig, kik az országban vannak, és a dicsőknek, kikben egész kedvem van:
4 Nombreux sont les maux de ceux qui courent ailleurs; je n'offre point leurs libations de sang, et leurs noms ne sont jamais sur mes lèvres.
Sokasodnak azoknak fájdalmai, kik más isteneket cserélnek; nem ontom véres ontóáldozataikat és nem veszem neveiket ajkaimra.
5 L'Éternel est mon lot, et la coupe qui est ma part; c'est toi qui m'assures mon héritage.
Az Örökkévaló osztályomnak és serlegemnek része; te tartod az én sorsomat.
6 Mon domaine m'est échu dans de beaux lieux, et mon patrimoine est aussi mon délice.
A mérő kötelek kellemetes helyekre estek számomra; birtokom is kedves előttem.
7 Je bénis l'Éternel qui a été mon conseil; et, les nuits même, mon cœur me donne ses avis.
Áldom az Örökkévalót, ki nekem tanácsot adott, éjszakákon is oktattak engem veséim.
8 Je me suis proposé l'Éternel devant moi constamment; car s'Il est à ma droite, je ne serai pas ébranlé.
Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam; mert jobbomon van, nem tántorgok.
9 Aussi la joie est dans mon cœur, et l'allégresse dans mon âme, et ma chair aussi repose sûrement;
Annak örült szívem, és vigad méltóságom; testem is bizton lakozik.
10 car tu n'abandonneras pas mon âme aux Enfers, et tu ne permettras pas que celui qui t'aime voie le tombeau. (Sheol )
Mert nem hagyod lelkemet az alvilágra, nem engeded jámborodat vermet látnia. (Sheol )
11 Tu me montreras les sentiers de la vie. En ta présence on trouve plénitude de joie, et dans ta droite, des plaisirs pour toujours.
“Tudatod velem az élet ösvényét: örömök bősége van színed előtt, kellemetesség a te jobbodban mindétig!