Job 9
1 Et Job reprit et dit:
Felele pedig Jób, és monda:
2 Assurément je sais qu'il en est ainsi; et comment un mortel serait-il juste devant Dieu?
Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
3 s'il voulait contester avec Lui, il ne répondrait pas à une chose sur mille.
Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
4 Pour l'intelligence, Il est sage, et pour la force, Il est puissant; qui pourrait Le braver, et rester sain et sauf?
Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
5 Il déplace soudain les montagnes qu'il bouleverse dans sa colère;
A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
6 Il ébranle la terre sur sa base, et ses colonnes tremblent;
A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
7 Il commande au soleil de ne point se lever, et Il met un sceau sur les étoiles;
A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
8 Il incline les cieux à Lui seul, et s'avance sur les sommités des flots;
A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
9 Il fit l'Ourse, Orion, les Pléiades, et les retraites lointaines du Midi,
A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
10 Il fait des choses grandes, qu'on ne peut sonder, et des merveilles qu'on ne peut compter.
A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
11 Voici, Il m'assaille, et je ne le vois pas, Il attaque, et je ne l'aperçois pas.
Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
12 Voici, Il emporte: qui le fera revenir? Qui lui dira: Que fais-tu?
Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
13 Dieu ne calme pas son courroux; sous lui plient les appuis de l'orgueil;
Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
14 et je pourrais lui répondre, et choisir les paroles à lui dire!
Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
15 Eussé-je raison, je ne répondrais pas, de mon Juge j'invoquerais la clémence.
A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
16 Quand Il répondrait à mon appel, je ne croirais pas qu'il ait ouï ma voix;
Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
17 car Il m'assaille par la tempête, et Il multiplie mes plaies sans motif;
A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
18 Il ne me laisse pas reprendre haleine, car Il me rassasie d'amertumes.
Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
19 En appelle-t-on à la vigueur du fort: « Me voici! » [dit-Il] au droit: « Qui M'assignera? »
Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
20 Eussé-je raison, ma bouche devrait me condamner; fussé-je innocent, Il me trouverait pervers.
Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
21 Je suis innocent, et ne fais nul cas de la vie. je dédaigne de vivre.
Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
22 C'est tout un! Aussi dis-je: Il détruit innocent et coupable.
Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
23 Quand sa verge donne soudain la mort, Il se rit de l'épreuve de l'innocent:
Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
24 la terre est livrée aux mains de l'impie, Il ôte la vue aux yeux de ses juges. Si ce n'est pas lui, qui est-ce donc?
A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
25 Mes jours s'en vont plus rapides que le coureur, ils fuient sans voir le bonheur,
Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
26 ils passent comme des nacelles de roseau, comme l'aigle qui fond sur sa proie.
Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
27 Si je dis: Je veux oublier ma plainte, quitter mon air triste, redevenir serein;
Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
28 je m'épouvante de tous mes maux, je sais que Tu ne m'absoudras pas.
Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
29 Je dois être coupable; pourquoi prendre une peine inutile?
Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
30 Quand je me laverais dans l'eau de neige, quand avec la lessive je rendrais mes mains nettes,
Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
31 même alors tu me plongerais dans la fosse, et mes habits mêmes me trouveraient repoussant.
Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
32 Car Il n'est pas homme comme moi, pour que je réplique, pour que nous paraissions en jugement ensemble.
Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
33 Entre nous il n'y a point d'arbitre qui interpose sa main entre nous.
Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
34 Qu'il éloigne de moi sa verge, et que ses terreurs ne m'effraient plus!
Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
35 alors je parlerai, et serai sans crainte: car ainsi, je ne suis pas à moi-même.
Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
