Job 23

1 Et Job répondit et dit:

Felele pedig Jób, és monda:

2 Maintenant ma plainte est une révolte! et pourtant la main qui me frappe, arrête de son poids l'essor de mes soupirs.

Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.

3 Ah! si je savais Le trouver, et arriver jusqu'à son trône!

Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.

4 J'exposerais ma cause devant Lui, et j'aurais la bouche pleine d'arguments;

Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.

5 je saurais en quels termes Il me répondrait, et j'entendrais ce qu'il me dirait.

Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.

6 Faut-il qu'avec la plénitude de sa puissance, Il se constitue ma partie? Non! seulement qu'il me prête attention!

Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!

7 Alors ce serait un juste qui plaiderait avec Lui, et j'échapperais pour toujours à mon juge.

Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!

8 Mais voici, vais-je à l'Orient; Il n'y est pas! à l'Occident; je ne l'aperçois pas!

Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.

9 Agit-Il au Nord; je ne le découvre pas! S'enfonce-t-Il dans le Midi; je ne le vois pas!…

Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.

10 C'est qu'il sait quelle est la voie que je suis. Qu'il me mette à l'épreuve, j'en sortirai comme l'or.

De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.

11 Mon pied a tenu ferme sur Ses pas, j'ai gardé sa voie, et n'ai point dévié.

Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.

12 Des ordres de ses lèvres je ne m'écartai point, et je fis céder ma volonté aux paroles de sa bouche.

Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.

13 Cependant Il n'a qu'une pensée: et qui l'en fera revenir? Son âme a désiré, et Il exécute:

Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.

14 Oui, Il accomplira mon destin, et Il me garde nombre de maux pareils.

Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.

15 Voilà pourquoi en sa présence je suis éperdu; je réfléchis, et je prends peur de Lui.

Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.

16 Dieu aussi bien a brisé mon courage, et le Tout-puissant m'a effarouché;

Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.

17 car je ne suis pas muet par la crainte des ténèbres, ou parce que je m'effraie de moi-même qui suis couvert d'un sombre nuage.

Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!