Job 18
1 Et Bildad de Such répondit et dit:
Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
2 Jusques à quand chasserez-vous aux mots? Prenez du sens, puis nous parlerons!
Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
3 Pourquoi nous tient-on pour des brutes, sommes-nous stupides à vos yeux?
Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
4 Toi, qui dans ta fureur te déchires toi-même, la terre à cause de toi sera-t-elle désertée, et le rocher transporté de sa place?
Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
5 Aussi bien la lumière des impies s'éteint, et la flamme de son feu cesse de briller;
Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
6 la lumière de sa tente s'éclipse, et sa lampe au-dessus de lui s'éteint;
A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
7 sa vigoureuse allure s'embarrasse, et il se perd par les mesures qu'il prend;
Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
8 car ses pieds mêmes le conduisent au piège, et il marche sur des lacs;
Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
9 le lacet le saisit au talon, et le filet se rend maître de lui;
A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
10 le sol pour lui recouvre des rêts, et la trappe l'attend sur le sentier.
Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
11 De toutes parts des terreurs l'épouvantent, et le pressent par derrière.
Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
12 Le malheur est avide de lui, et la misère s'apprête à le faire tomber.
Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
13 Il dévore les membres de son corps, il dévore ses membres, le Premier-né de la Mort.
Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
14 Il est arraché de sa tente, sa sécurité, et traîné vers le Roi de l'épouvante.
Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
15 D'autres que les siens viennent habiter sa tente, et le soufre tombe en pluie sur sa demeure;
Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
16 à ses pieds ses racines sèchent, à son sommet son rameau se flétrit,
Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
17 sa mémoire disparaît du pays, et il n'a plus un nom dans les campagnes;
Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
18 il est refoulé de la lumière dans la nuit, et banni de la terre;
A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
19 il n'a dans son peuple ni race, ni lignée, et pas un reste de lui dans ses demeures;
Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
20 son jour terrifie la postérité, et fait frissonner les contemporains.
Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
21 Ainsi seulement finissent les demeures du méchant, et ainsi le séjour de qui méconnaît Dieu.
Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.
