Job 15
1 Et Eliphaz de Théman reprit et dit:
Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
2 Un sage répond-il par des propos en l'air, et laisse-t-il la tempête gonfler sa poitrine?
Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
3 Ses arguments sont-ils des mots qui ne disent rien, et des paroles qui ne sauraient lui servir?…
Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
4 Bien plus, tu attentes à la crainte de Dieu, et tu entames la dévotion qui s'élève à lui.
Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
5 Ta bouche en effet révèle ton crime, quand même tu recours au langage des fourbes;
Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
6 c'est ta bouche, et non moi, qui te condamne, et tes lèvres déposent contre toi.
A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
7 Es-tu né le premier des humains, et avant les collines fus-tu mis au jour?
Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
8 Confident des secrets de Dieu, as-tu accaparé la sagesse?
Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
9 Que sais-tu que nous ne sachions? Qu'as-tu pénétré qui nous soit inconnu?
Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
10 Il en est parmi nous qui ont vieilli, ont blanchi, par leur âge ont acquis plus de poids que ton père…
Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
11 Tiens-tu pour si peu les consolations de Dieu, et la douceur du langage dont on use avec toi?
Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
12 Où t'emporte ton cœur? d'où viennent ces roulements d'yeux,
Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
13 que tu retournes contre Dieu ta fureur, et exhales de ta bouche ces propos?
Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
14 Qu'est-ce que l'homme, pour être pur? et l'enfant de la femme, pour être juste?
Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
15 Voici, Il ne fait pas fond sur ses Saints mêmes, et le ciel n'est pas pur à ses yeux…
Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
16 Combien moins l'abominable, le pervers, l'homme qui boit l'iniquité comme l'eau?
Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
17 Je veux t'instruire! écoute-moi! et que je te dise ce que j'ai vu,
Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
18 ce que les sages ont proclamé, sans le cacher, d'après leurs pères:
A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
19 seuls ils étaient maîtres du pays, et nul étranger ne pénétrait chez eux.
A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
20 Toute sa vie l'impie est tourmenté, et le nombre de ses ans est caché au méchant.
Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
21 La voix de l'alarme sonne à ses oreilles: en temps de paix, le destructeur va fondre sur lui!
A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
22 Il ne croit plus possible de sortir des ténèbres; c'est à lui que l'épée vise!
Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
23 Il court après du pain: Où [en trouverai-je]? il sait qu'il touche au sombre jour qui est prêt;
Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
24 la détresse et l'angoisse l'épouvantent, et l'assaillent comme un roi équipé pour la charge…
Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
25 C'est qu'il étendit sa main contre Dieu, et qu'il brava le Tout-puissant:
Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
26 il Lui livra l'assaut d'un front audacieux, serrant les dos hérissés de ses boucliers.
Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
27 C'est qu'il se couvrit le visage de sa graisse, et qu'il entoura ses reins d'embonpoint,
Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
28 et qu'il habite des villes détruites, des maisons inhabitées, destinées à être des ruines.
És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
29 Son opulence n'est pas durable, et sa richesse n'est point stable, et ses possessions ne s'étendent point dans le pays;
Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
30 il n'échappe point aux ténèbres, la flamme sèche ses rejetons, et il périt par le souffle de Sa bouche.
Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
31 Qu'il ne se fie pas au mal! il sera déçu! car le mal sera sa rétribution,
Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
32 qui arrivera avant le terme de ses jours; et ses rameaux ne verdiront plus:
Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
33 il est comme la vigne d'où se détache le raisin encore vert, comme l'olivier qui laisse tomber sa fleur.
Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
34 Oui, la maison de l'impie devient stérile, et le feu dévore le logis de la corruption;
Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
35 ils conçoivent le crime et enfantent la misère, et leur sein tient le mécompte tout prêt.
Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
