Job 13
1 Voici, mes yeux ont vu toutes ces choses, mon oreille les a ouïes et comprises;
Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
2 ce que vous connaissez, je le connais aussi, je ne vous suis nullement inférieur.
A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
3 Mais c'est au Tout-puissant que je désire parler, et avec Dieu que je voudrais engager le débat;
Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
4 car pour vous, vous tissez des mensonges, et êtes tous des médecins inutiles.
Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
5 Que ne gardez-vous le silence! on vous croirait de la sagesse.
Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
6 Entendez ma réfutation, et recueillez de ma bouche mes moyens de défense!
Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
7 En faveur de Dieu direz-vous ce qui est faux, et en parlant pour lui userez-vous de fraude?
Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
8 Ferez-vous acception de personne pour lui? Voulez-vous être les avocats de Dieu?
Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
9 Aimerez-vous qu'il vous pénètre à fond? Comme on trompe les hommes, pourrez-vous le tromper?
Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
10 Il vous châtiera, vous châtiera, si en secret vous faites acception.
Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
11 Sa majesté ne vous fait-elle pas peur, et la crainte de lui ne vous saisit-elle pas?
Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
12 Vos maximes sont des propos vains comme la cendre, et vos retranchements, des retranchements d'argile.
A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
13 Taisez-vous! laissez-moi! il faut que je parle: et m'arrive ce qui pourra.
Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
14 Je veux tout tenter, quand même… Je veux risquer ma vie.
Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
15 Voici, Il me tuera; je suis sans espoir: je veux devant lui justifier ma conduite.
Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
16 C'est aussi là mon salut; car un impie ne l'affronterait pas.
Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
17 Ecoutez, écoutez mon discours, et que ma déclaration descende en vos oreilles!
Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
18 Eh bien! voici, j'ai mis mes moyens en ordre: je sais que je suis innocent!
Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
19 Quel est Celui qui se ferait ma partie?… Car alors je n'aurais qu'à me taire et mourir.
Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
20 Seulement, épargne-moi deux choses! alors de Ta face je ne me cacherai pas:
Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
21 éloigne ta main de moi, et de tes terreurs ne m'épouvante pas!
Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
22 Ainsi, sois l'appelant, et je répliquerai: ou bien je parlerai, et toi, réponds-moi!
Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
23 Quel est le nombre de mes fautes et de mes. péchés? Indique-moi mon forfait, et mon péché!
Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
24 Pourquoi caches-tu ta face, et me regardes-tu comme ton ennemi?
Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
25 Veux-tu terrifier une feuille emportée, poursuivre une paille desséchée,
A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
26 que tu prononces contre moi avec tant de rigueur, et que tu m'imputes mes péchés de jeunesse,
Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
27 et que tu mets mes pieds aux entraves, et surveilles toutes mes voies, circonscrivant la plante de mes pieds,
Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
28 tandis que je m'use comme une chose cariée, comme un vêtement que rongent les teignes?
Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
