2 Chroniques 10
1 Et Roboam se rendit à Sichem, car à Sichem étaient venus tous les Israélites pour le faire roi.
Elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyűlt vala az egész Izráel, hogy őt királylyá választanák.
2 Et à cette nouvelle Jéroboam, fils de Nebat, qui était en Egypte, où il avait fui loin du roi Salomon, revint de l'Egypte.
Lőn pedig, mikor ezt meghallotta Jeroboám, a Nébát fia, a ki akkor Égyiptomban vala; mert oda futott volt Salamon király elől, visszatére Jeroboám Égyiptomból.
3 Et par une députation ils le mandèrent, et Jéroboam arriva ainsi que tous les Israélites, et ils tinrent à Roboam ce langage:
És hozzáküldvén, elhivaták őt. Eljöve azért Jeroboám és az egész Izráel, és szólának Roboámnak, mondván:
4 Ton père a rendu lourd notre joug, maintenant allège le dur service de ton père et le joug pesant qu'il nous a imposé, et nous te serons soumis.
A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát és az ő nehéz igáját, a melyet reánk vetett, és szolgálunk néked.
5 Et il leur dit: Encore trois jours et revenez me trouver. Et le peuple se retira.
És monda nékik: Harmadnapig gondolkodom róla, azután jőjjetek hozzám. Elméne azért a nép.
6 Alors le roi Roboam se consulta avec les Anciens qui avaient été les ministres de Salomon, son père, de son vivant, et dit: Comment conseillez-vous de répondre à ce peuple-là?
És tanácskozék Roboám király a vén emberekkel, a kik Salamon előtt az ő atyja előtt állottak vala életében, mondván: Mit tanácsoltok, mit válaszoljak e népnek?
7 Et ils lui parlèrent en ces termes: Si tu es bon envers ce peuple, si tu lui es propice et lui parles un langage de bonté, il te sera toujours soumis.
És azok ekképen szólának: Ha javára leendesz ennek a népnek, s kedvezel nékik és jó szóval beszélsz hozzájok; akkor te szolgáid lesznek mindenkor.
8 Mais il négligea le conseil des Anciens qui le conseillaient, et il se consulta avec les jeunes hommes qui avaient grandi avec lui et étaient ses ministres.
De ő megvetette a vének tanácsát, a melyet néki tanácsoltak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik ő vele nevekedtek volt fel és néki udvaroltak.
9 Et il leur dit: Que conseillez-vous que nous répondions à ce peuple-là qui m'a tenu ce langage: Allège le joug que nous a imposé ton père?
És monda azoknak: Ti micsoda tanácsot adtok, hogy választ adjunk e népnek, a kik nékem így szólának: Könnyebbítsd meg az igát, a melyet a te atyád reánk vetett.
10 Et les jeunes hommes qui avaient grandi avec lui, lui parlèrent en ces termes: Réponds ainsi au peuple qui t'a tenu ce langage: Ton père a rendu lourd notre joug, mais toi, allège-le-nous! parle-leur ainsi: Mon petit doigt est plus fort que les reins de mon père;
Akkor felelének az ifjak, a kik ő vele együtt nevekedtek vala, mondván: Így szólj a népnek, a mely szólván néked, azt mondja: A te atyád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk; így szólj nékik: Az én legkisebb ujjam erősebb atyám derekánál;
11 eh bien donc! mon père vous a chargés d'un joug pesant, et moi j'ajouterai à votre joug: mon père vous a morigénés avec des étrivières, et moi j'userai de fouets à pointes.
Most azért, ha az én atyám nehéz igát vetett reátok, én még nehezebbé teszem igátokat; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
12 Et lorsque Jéroboam avec tout le peuple se présenta le troisième jour à Roboam, aux termes de ce qu'avait dit le roi: Revenez me trouver dans trois jours!
És elméne Jeroboám és az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint a király meghagyta, ezt mondván: Jőjjetek hozzám harmadnapon.
13 le roi leur répondit durement, et le roi Roboam négligea le conseil des Anciens.
És a király kemény választ adott nékik, megvetve Roboám király a vének tanácsát.
14 Et il leur parla suivant le conseil des jeunes et dit: Mon père a rendu lourd votre joug et moi j'y ajouterai encore; mon père vous a morigénés avec des étrivières, et moi j'userai de fouets à pointes.
És az ifjak tanácsa szerint szóla nékik, mondván: Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
15 Et le roi n'exauça point le peuple, car la chose tourna ainsi de par Dieu, à cet effet que l'Éternel accomplît sa parole qu'il avait dite par l'organe d'Ahia, le Silonite, à Jéroboam, fils de Nebat.
És a király nem hallgatá meg a népet; mert ezt az Úr fordította ekként, hogy megerősítené az Úr az ő beszédét, a melyet szólott vala a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, a Nébát fiának.
16 Et quand tous les Israélites virent que le roi ne les exauçait pas, le peuple répondit au roi en ces termes: En quoi sommes-nous participants de David? nous ne sommes point légataires du fils d'Isaï! Chacun à vos tentes, Israélites! Désormais pourvois à ta maison, David. Et tout Israël regagna ses tentes.
Mikor pedig az egész Izráel látta, hogy nem hallgatá meg őket a király, felele a nép a királynak, mondván: Micsoda részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk az Isai fiában! Menj el a te hajlékidba, oh Izráel! Ám viseld gondját a te házadnak, oh Dávid! Elméne azért hajlékiba az egész Izráel;
17 Quant aux Israélites domiciliés dans les villes de Juda, Roboam continua de régner sur eux.
Úgy, hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik Júda városaiban laktak.
18 Alors le roi Roboam délégua Adoram qui présidait aux corvées; mais les enfants d'Israël le lapidèrent et il mourut. Et le roi Roboam se hâta de remonter sur son char et s'enfuit à Jérusalem.
És mikor elküldé Roboám Adorámot, az adószedőt, megkövezék őt Izráel fiai, és meghala; Roboám király pedig siete szekerébe ülni, hogy Jeruzsálembe szaladjon.
19 Ainsi Israël s'est détaché de la maison de David, comme il l'est aujourd'hui.
Így szakada el az Izráel népe a Dávid házától, mind e mai napig.
