Psaumes 9
1 Je célébrerai l'Éternel de tout mon cœur; je raconterai toutes tes merveilles.
A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
2 Je m'égaierai, je me réjouirai en toi, je chanterai ton nom, ô Dieu Très-Haut!
Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
3 Parce que mes ennemis reculent en arrière, qu'ils tombent et périssent devant ta face.
A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
4 Car tu m'as fait droit, tu as défendu ma cause; tu t'es assis sur ton trône en juste juge.
Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
5 Tu as châtié les nations, tu as fait périr le méchant, tu as effacé leur nom pour toujours, à perpétuité.
Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
6 C'en est fait des ennemis; plus que des ruines! Tu as détruit leurs villes et leur mémoire a péri.
Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
7 Mais l'Éternel règne à jamais; il prépare son trône pour le jugement.
De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
8 Il jugera le monde avec justice; il jugera les peuples avec équité.
És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
9 L'Éternel sera le refuge de l'opprimé, son refuge au temps de la détresse.
hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
10 Et ceux qui connaissent ton nom, se confieront en toi; car tu n'abandonnes pas ceux qui te cherchent, ô Éternel!
Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
11 Chantez à l'Éternel qui habite en Sion; annoncez parmi les peuples ses hauts faits!
Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
12 Car il venge le sang versé, et il s'en souvient; il n'oublie point le cri des affligés.
Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
13 Aie pitié de moi, ô Éternel! Vois l'affliction que m'ont causée mes ennemis, toi qui me fais remonter des portes de la mort!
Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
14 Afin que je publie toutes tes louanges dans les portes de la fille de Sion, et que je me réjouisse de ton salut.
azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
15 Les nations sont tombées dans la fosse qu'elles avaient faite; leur pied s'est pris au filet qu'elles avaient caché.
Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
16 L'Éternel s'est fait connaître, il a exercé le jugement; le méchant s'est enlacé dans l'ouvrage de ses mains. (Higgajon, Sélah, Jeu d'instruments, Pause)
Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
Az alvilágba térnek a gonoszok, mind a nemzetek, az istenfelejtők. (Sheol h7585)
18 Car le pauvre ne sera pas oublié pour toujours; et l'attente des affligés ne périra pas à perpétuité!
Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
19 Lève-toi, Éternel! Que l'homme ne prévale point, que les peuples soient jugés devant ta face!
Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
20 Éternel, répands sur eux la terreur; que les peuples sachent qu'ils ne sont que des hommes! (Sélah)
szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
