Psaumes 56

1 O Dieu, aie pitié de moi, car les hommes me poursuivent; tout le jour ils me font la guerre, ils me pressent.

Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban. Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!

2 Tout le jour mes adversaires me poursuivent; car plusieurs font la guerre contre moi, ô Dieu Très-Haut!

Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!

3 Le jour où je craindrai, je me confierai en toi.

Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.

4 Je louerai Dieu et sa promesse; je me confie en Dieu, je ne crains rien; que me ferait l'homme?

Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

5 Tout le jour ils tordent mes paroles; ils ne pensent qu'à me nuire.

Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.

6 Ils s'assemblent; ils se tiennent cachés; ils observent mes pas, car ils en veulent à ma vie.

Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.

7 Ils comptent sur l'iniquité pour se sauver. O Dieu, précipite les peuples dans ta colère!

Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!

8 Tu comptes mes allées et mes venues; mets mes larmes dans tes vaisseaux; ne sont-elles pas dans ton livre?

Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?

9 Le jour où je crierai à toi, mes ennemis seront repoussés en arrière; je sais que Dieu est pour moi.

Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.

10 Je louerai Dieu et sa promesse; je louerai l'Éternel et sa promesse.

Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.

11 Je m'assure en Dieu; je ne crains rien; que me ferait l'homme?

Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

12 O Dieu, j'accomplirai les vœux que je t'ai faits; je te rendrai des actions de grâces.

Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;

13 Car tu as délivré mon âme de la mort et mes pieds de chute, afin que je marche devant Dieu, dans la lumière des vivants.

Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.