Psaumes 22
1 Mon Dieu, mon Dieu, pourquoi m'as-tu abandonné, t'éloignant de ma délivrance et des paroles de mon gémissement?
Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
2 Mon Dieu, je crie le jour, mais tu ne réponds point; et la nuit, et je n'ai point de repos.
Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
3 Cependant tu es le Saint, qui habites au milieu des louanges d'Israël.
Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
4 Nos pères se sont confiés en toi; ils se sont confiés en toi, et tu les as délivrés.
Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
5 Ils ont crié vers toi, et ils ont été délivrés; ils se sont confiés en toi, et ils n'ont pas été confus.
Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
6 Mais moi, je suis un ver, et non un homme; l'opprobre des hommes et le méprisé du peuple.
De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
7 Tous ceux qui me voient se raillent de moi; ils ouvrent la bouche, ils secouent la tête.
A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
8 Il se repose sur l'Éternel, disent-ils, qu'il le délivre; qu'il le sauve, puisqu'il a mis en lui son affection.
Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
9 Oui, c'est toi qui m'as tiré du sein de ma mère, et qui m'as fait reposer en paix sur sa mamelle.
Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
10 J'ai été remis en tes mains dès ma naissance; dès le sein de ma mère tu es mon Dieu.
Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
11 Ne t'éloigne pas de moi, car la détresse est proche, car il n'y a personne pour me secourir!
Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
12 Des taureaux nombreux m'environnent; de puissants taureaux de Bassan m'entourent.
Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
13 Ils ouvrent leur gueule contre moi, comme un lion déchirant et rugissant.
Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
14 Je suis comme de l'eau qui s'écoule, et tous mes os se sont déjoints; mon cœur est comme la cire, il se fond dans mes entrailles.
Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
15 Ma vigueur est desséchée comme la brique; ma langue est attachée à mon palais, et tu m'as couché dans la poussière de la mort.
Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
16 Car des chiens m'ont environné, une bande de méchants m'a entouré; ils ont percé mes mains et mes pieds.
Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
17 Je compterais tous mes os. Ils me considèrent et me regardent.
Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.
18 Ils partagent entre eux mes vêtements; ils tirent ma robe au sort.
Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
19 Toi donc, Éternel, ne t'éloigne pas!
De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
20 Toi, ma force, accours à mon aide! Délivre mon âme de l'épée, mon unique bien de la patte des chiens!
Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
21 Sauve-moi de la gueule du lion, retire-moi d'entre les cornes des buffles!
Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
22 J'annoncerai ton nom à mes frères; je te louerai au milieu de l'assemblée.
Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
23 Vous qui craignez l'Éternel, louez-le; toute la race de Jacob, glorifiez-le; toute la race d'Israël, redoutez-le!
Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
24 Car il n'a point méprisé ni dédaigné l'affliction de l'affligé; il ne lui a point caché sa face; mais il l'a exaucé quand il criait vers lui.
Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
25 Tu seras loué par moi dans la grande assemblée; j'accomplirai mes vœux en présence de ceux qui te craignent.
Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.
26 Les humbles mangeront et seront rassasiés; ceux qui cherchent l'Éternel, le loueront; votre cœur vivra à perpétuité.
Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
27 Tous les bouts de la terre s'en souviendront, et reviendront à l'Éternel; toutes les familles des nations se prosterneront devant ta face.
Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
28 Car le règne appartient à l'Éternel, et il domine sur les nations.
Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
29 Tous les riches de la terre mangeront aussi et se prosterneront; tous ceux qui descendent vers la poussière et celui qui ne peut conserver sa vie, s'inclineront devant lui.
Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
30 La postérité le servira; on parlera de l'Éternel à la génération future.
Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
31 Ils viendront, et raconteront sa justice au peuple qui naîtra, parce qu'il aura fait ces choses.
Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!
