Psaumes 147
1 Louez l'Éternel! Car il est bon de psalmodier à notre Dieu, car il est doux, il est bienséant de le louer.
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2 C'est l'Éternel qui bâtit Jérusalem, qui rassemble les dispersés d'Israël;
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3 Qui guérit ceux qui ont le cœur brisé, et qui bande leurs plaies.
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Il compte le nombre des étoiles; il les appelle toutes par leur nom.
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5 Notre Seigneur est grand, et d'une grande puissance; son intelligence est infinie.
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6 L'Éternel soutient les humbles, et il abaisse les méchants jusqu'à terre.
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 Chantez à l'Éternel avec des actions de grâces; psalmodiez sur la harpe à notre Dieu,
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 Qui couvre les cieux de nuées, qui prépare la pluie pour la terre; qui fait germer l'herbe sur les montagnes;
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9 Qui donne au bétail sa nourriture, et aux petits du corbeau qui crient.
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10 Il ne se complaît point en la force du cheval; il ne fait point cas des hommes légers à la course.
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 L'Éternel prend son plaisir en ceux qui le craignent, en ceux qui s'attendent à sa bonté.
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12 Jérusalem, loue l'Éternel; Sion, célèbre ton Dieu!
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 Car il a renforcé les barres de tes portes; il a béni tes enfants au milieu de toi.
Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14 Il donne la paix à ton territoire, il te rassasie de la mœlle du froment.
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 Il envoie ses ordres sur la terre, et sa parole court avec vitesse;
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16 Il fait tomber la neige comme de la laine, et répand le givre comme de la cendre;
Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17 Il jette sa glace comme par morceaux. Qui peut résister devant son froid?
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18 Il envoie sa parole, et les fait fondre; il fait souffler son vent, et les eaux s'écoulent.
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 Il a révélé sa parole à Jacob, ses statuts et ses ordonnances à Israël.
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20 Il n'a pas agi ainsi pour toutes les nations; et elles ne connaissent pas ses ordonnances. Louez l'Éternel!
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
