Lamentations 3
1 Je suis l'homme qui ai vu l'affliction sous la verge de sa fureur.
Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
2 Il m'a conduit et fait marcher dans les ténèbres, et non dans la lumière.
Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
3 Contre moi seul il tourne et retourne sa main tout le jour.
Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
4 Il a fait vieillir ma chair et ma peau; il a brisé mes os.
Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
5 Il a bâti contre moi, et m'a environné d'amertume et de peine.
Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
6 Il m'a fait habiter dans des lieux ténébreux, comme ceux qui sont morts dès longtemps.
Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
7 Il a élevé autour de moi un mur, afin que je ne sorte point; il a appesanti mes fers.
Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
8 Même quand je crie et que j'appelle du secours, il repousse ma prière.
Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
9 Il a fermé mes chemins avec des pierres de taille; il a ruiné mes sentiers.
Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
10 Il a été pour moi un ours en embuscade, un lion dans les lieux cachés.
Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
11 Il a détourné mes chemins, il m'a déchiré, et il m'a mis dans la désolation.
Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
12 Il a tendu son arc, et m'a placé comme un but pour la flèche.
Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
13 Il a fait entrer dans mes reins les flèches de son carquois.
Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
14 Je suis la risée de tout mon peuple, et leur chanson tout le jour.
Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
15 Il m'a rassasié d'amertume; il m'a enivré d'absinthe.
Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
16 Il m'a brisé les dents avec du gravier; il m'a couvert de cendre.
És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
17 Tu as éloigné la paix de mon âme; j'ai oublié le bonheur.
És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
18 Et j'ai dit: Ma force est perdue, et l'espérance que j'avais en l'Éternel!
És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
19 Souviens-toi de mon affliction et de ma misère; ce n'est qu'absinthe et que poison.
Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
20 Mon âme s'en souvient sans cesse, et elle est abattue au-dedans de moi.
Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
21 Voici ce que je veux rappeler à mon cœur, et c'est pourquoi j'aurai de l'espérance:
Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22 Ce sont les bontés de l'Éternel, que nous n'ayons pas été consumés; ses compassions n'ont point défailli.
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
23 Elles se renouvellent chaque matin; ta fidélité est grande!
Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
24 L'Éternel est mon partage, dit mon âme; c'est pourquoi j'espérerai en lui!
Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
25 L'Éternel est bon pour ceux qui s'attendent à lui, pour l'âme qui le recherche.
Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
26 Il est bon d'attendre en repos la délivrance de l'Éternel.
Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
27 Il est bon à l'homme de porter le joug dès sa jeunesse.
Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
28 Il sera assis solitaire et silencieux, parce que Dieu le lui impose.
Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
29 Il mettra sa bouche dans la poussière, en disant: Peut-être y a-t-il quelque espérance!
Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
30 Il tendra la joue à celui qui le frappe, il sera rassasié d'opprobres.
Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
31 Car le Seigneur ne rejette pas à toujours.
Mert nem zár ki örökre az Úr.
32 Mais s'il afflige, il a aussi compassion, selon la grandeur de sa miséricorde.
Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
33 Car ce n'est pas volontiers qu'il afflige et contriste les fils des hommes.
Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
34 Quand on foule sous les pieds tous les prisonniers du pays;
Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
35 Quand on pervertit le droit de quelqu'un en la présence du Très-Haut;
Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
36 Quand on fait tort à quelqu'un dans sa cause, le Seigneur ne le voit-il pas?
Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
37 Qui est-ce qui dit qu'une chose est arrivée, sans que le Seigneur l'ait commandé?
Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
38 Les maux et les biens ne procèdent-ils pas de la volonté du Très-Haut?
A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
39 Pourquoi l'homme vivant se plaindrait-il? - Que chacun se plaigne de ses péchés!
Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
40 Recherchons nos voies, et les sondons, et retournons à l'Éternel.
Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
41 Élevons nos cœurs avec nos mains vers Dieu qui est au ciel:
Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
42 Nous avons péché, nous avons été rebelles, et toi, tu n'as point pardonné.
Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
43 Tu t'es enveloppé dans ta colère, et tu nous as poursuivis; tu as tué, tu n'as point épargné.
Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
44 Tu t'es enveloppé d'un nuage, afin que notre requête ne te parvienne point.
Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
45 Tu as fait de nous, au milieu des peuples, des balayures et un objet de mépris.
Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
46 Tous nos ennemis ouvrent la bouche contre nous.
Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
47 La frayeur et la fosse ont été pour nous, avec la destruction et la ruine!
Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
48 Mon œil se fond en ruisseaux d'eaux, à cause de la ruine de la fille de mon peuple.
Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
49 Mon œil pleure et ne cesse point, parce qu'il n'y a point de relâche,
Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
50 Jusqu'à ce que l'Éternel regarde et qu'il voie des cieux!
Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
51 Mon œil afflige mon âme, à cause de toutes les filles de ma ville.
Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
52 Ceux qui sont mes ennemis sans cause, m'ont donné la chasse comme à un oiseau.
Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
53 Ils ont voulu anéantir ma vie dans une fosse, ils ont jeté des pierres sur moi.
Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
54 Les eaux montèrent par-dessus ma tête; je disais: C'en est fait de moi!
Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
55 J'ai invoqué ton nom, ô Éternel! du fond de la fosse.
Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
56 Tu as entendu ma voix; ne cache point ton oreille à mes soupirs, à mes cris!
Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
57 Au jour où je t'ai invoqué, tu t'es approché, tu as dit: Ne crains rien!
Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
58 Seigneur, tu as plaidé la cause de mon âme, tu as racheté ma vie.
Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
59 Tu as vu, Éternel, le tort qu'on me fait; fais-moi justice!
Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
60 Tu as vu toutes leurs vengeances, tous leurs complots contre moi.
Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
61 Tu as entendu, ô Éternel! leurs outrages et tous leurs complots contre moi;
Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
62 Les discours de ceux qui s'élèvent contre moi, et les desseins qu'ils forment contre moi tout le jour.
Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
63 Regarde: quand ils s'asseyent ou quand ils se lèvent, je suis le sujet de leur chanson.
Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
64 Tu leur rendras leur récompense, ô Éternel! selon l'œuvre de leurs mains.
Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
65 Tu leur donneras l'aveuglement du cœur; ta malédiction sera pour eux.
Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
66 Tu les poursuivras dans ta colère, tu les extermineras, ô Éternel! de dessous les cieux.
Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
