Job 38
1 Alors l'Éternel répondit à Job du sein de la tempête, et dit:
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
2 Qui est celui-ci qui obscurcit mes plans par des discours sans science?
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3 Ceins donc tes reins comme un vaillant homme, je t'interrogerai, et tu m'instruiras.
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4 Où étais-tu quand je jetais les fondations de la terre? Dis-le, si tu as de l'intelligence.
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5 Qui en a réglé les mesures, si tu le sais, ou qui a étendu le niveau sur elle?
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
6 Sur quoi en a-t-on fait plonger les bases, ou qui en a posé la pierre angulaire,
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
7 Quand les étoiles du matin poussaient ensemble des cris de joie, et les fils de Dieu, des acclamations?
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8 Et qui renferma la mer dans des portes, quand elle sortit en s'élançant du sein de la terre;
És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
9 Quand je lui donnai la nuée pour vêtement, et l'obscurité pour langes;
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
10 Quand j'établis ma loi sur elle, quand je lui mis des verrous et des portes,
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11 Et que je lui dis: Tu viendras jusqu'ici, et tu n'iras pas plus loin; ici s'arrêtera l'orgueil de tes flots?
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12 Depuis que tu es au monde, as-tu commandé au matin, as-tu marqué à l'aurore sa place,
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
13 Pour qu'elle saisisse les extrémités de la terre, et que les méchants soient chassés?
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14 La terre change de forme comme l'argile sous le cachet, et toutes choses se lèvent comme pour la vêtir.
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
15 La lumière des méchants leur est ôtée, et le bras des menaçants est rompu.
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
16 As-tu pénétré jusqu'aux sources de la mer, et t'es-tu promené au fond de l'abîme?
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
17 Les portes de la mort se sont-elles découvertes à toi? Et as-tu vu les portes de l'ombre de la mort?
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18 As-tu compris l'étendue de la terre? Si tu sais tout cela, dis-le!
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19 Où est le chemin du séjour de la lumière? Et les ténèbres, où est leur demeure?
Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20 Car tu peux les ramener à leur domaine, et tu connais les sentiers de leur maison!
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21 Tu le sais; car alors tu étais né, et le nombre de tes jours est grand!
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
22 As-tu pénétré jusqu'aux trésors de neige? Et as-tu vu les trésors de grêle,
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
23 Que je réserve pour les temps de détresse, pour le jour de la bataille et du combat?
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
24 Par quels chemins se partage la lumière, et le vent d'orient se répand-il sur la terre?
Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25 Qui a donné à l'averse ses canaux, et sa voie à l'éclair des tonnerres,
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
26 Pour faire pleuvoir sur une terre sans habitants, sur un désert sans hommes,
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27 Pour abreuver des lieux déserts et désolés, et faire germer et sortir l'herbe?
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
28 La pluie a-t-elle un père? Ou, qui enfante les gouttes de rosée?
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29 De quel sein est sortie la glace? Et qui enfante le givre du ciel?
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30 Les eaux se dissimulent, changées en pierre, et la surface de l'abîme se prend.
Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
31 Peux-tu resserrer les liens des Pléiades, ou détacher les chaînes d'Orion?
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
32 Fais-tu sortir en leur temps les signes du zodiaque? Et conduis-tu la grande Ourse avec ses petits?
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
33 Connais-tu les lois du ciel? Ou disposes-tu de son pouvoir sur la terre?
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
34 Élèves-tu ta voix vers la nuée, pour que des eaux abondantes te couvrent?
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
35 Envoies-tu les éclairs? Partent-ils, et te disent-ils: Nous voici?
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
36 Qui a mis la sagesse dans les nues, qui a donné au météore l'intelligence?
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37 Qui compte les nuages avec sagesse, qui incline les outres des cieux,
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
38 Quand la poussière se délaie et se met en fusion, et que les mottes s'agglomèrent?
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
39 Chasses-tu pour le lion sa proie, et assouvis-tu la faim des lionceaux,
Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
40 Quand ils se tapissent dans leurs repaires, quand ils sont aux aguets dans les fourrés?
Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
41 Qui apprête la nourriture au corbeau, quand ses petits crient vers Dieu et volent çà et là, n'ayant rien à manger?
Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
