< Job 31 >
1 J'avais fait un accord avec mes yeux; et comment aurais-je regardé une vierge?
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2 Car quelle part Dieu m'aurait-il faite d'en haut, et quel héritage le Tout-Puissant m'aurait-il envoyé des cieux?
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3 La calamité n'est-elle pas pour le pervers, et l'adversité pour ceux qui commettent l'iniquité?
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
4 Ne voit-il pas toute ma conduite, et ne compte-t-il pas tous mes pas?
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
5 Si j'ai marché dans le mensonge, et si mon pied s'est hâté pour tromper,
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6 Que Dieu me pèse dans des balances justes, et il reconnaîtra mon intégrité.
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 Si mes pas se sont détournés de la voie, et si mon cœur a suivi mes yeux, et si quelque souillure s'est attachée à mes mains,
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8 Que je sème et qu'un autre mange, et que mes rejetons soient déracinés!
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
9 Si mon cœur a été séduit par quelque femme, et si j'ai fait le guet à la porte de mon prochain,
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10 Que ma femme broie le grain pour un autre, et que d'autres se penchent sur elle!
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
11 Car c'est là une méchanceté préméditée, une iniquité punie par les juges.
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
12 C'est un feu qui dévore jusqu'à pleine destruction, qui eût ruiné tous mes biens dans leur racine.
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. ()
13 Si j'ai méprisé le droit de mon serviteur ou de ma servante, quand ils ont eu des contestations avec moi,
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 Et que ferais-je, quand Dieu se lèvera, et quand il demandera compte, que lui répondrais-je?
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15 Celui qui m'a fait dans le sein de ma mère, ne l'a-t-il pas fait aussi? Un même créateur ne nous a-t-il pas formés dans le sein maternel?
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
16 Si j'ai refusé aux pauvres leur demande, si j'ai laissé se consumer les yeux de la veuve,
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17 Si j'ai mangé seul mon morceau, et si l'orphelin n'en a point mangé,
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 Certes, dès ma jeunesse, il a grandi près de moi comme près d'un père, et dès le sein de ma mère, j'ai été le guide de la veuve,
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19 Si j'ai vu un homme périr faute de vêtement, et le pauvre manquer de couverture;
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 Si ses reins ne m'ont pas béni, et s'il n'a pas été réchauffé par la toison de mes agneaux;
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 Si j'ai levé ma main contre l'orphelin, parce que je me voyais appuyé à la porte;
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 Que mon épaule tombe de ma nuque, et que mon bras soit cassé et séparé de l'os!
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 Car la frayeur serait sur moi avec la calamité de Dieu, et je ne pourrais pas subsister devant sa majesté.
Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
24 Si j'ai mis dans l'or ma confiance, et si j'ai dit à l'or fin: Tu es ma sécurité;
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25 Si je me suis réjoui de ce que ma fortune était grande, et de ce que ma main avait beaucoup acquis;
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26 Si, voyant le soleil briller et la lune s'avancer magnifique,
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 Mon cœur a été secrètement séduit, et si ma main a envoyé des baisers
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 (Ce qui est aussi une iniquité punie par le juge, car c'est un reniement du Dieu d'en haut);
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 Si je me suis réjoui du malheur de mon ennemi, si j'ai sauté de joie quand le mal l'a atteint
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30 (Je n'ai pas permis à ma langue de pécher en demandant sa mort dans des malédictions);
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
31 Si les gens de ma maison n'ont pas dit: “Où y a-t-il quelqu'un qui n'ait été rassasié de sa viande? “
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
32 (L'étranger ne passait pas la nuit dehors; j'ouvrais ma porte au voyageur);
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
33 Si j'ai caché, comme Adam, mes fautes; si j'ai enfermé mon crime dans mon sein,
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
34 Parce que je craignais la foule et redoutais le mépris des familles, en sorte que je restais tranquille et n'osais franchir ma porte.
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
35 Oh! si quelqu'un m'écoutait! Voici ma signature: Que le Tout-Puissant me réponde, et que mon adversaire écrive son mémoire!
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
36 Je jure que je le porterai sur mon épaule, je me l'attacherai comme une couronne,
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
37 Je lui déclarerai le nombre de mes pas, je l'aborderai comme un prince.
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
38 Si ma terre crie contre moi, et si mes sillons pleurent avec elle;
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39 Si je mange ses fruits sans l'avoir payée, si je fais rendre l'âme à ses maîtres,
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40 Qu'elle produise de l'épine au lieu de froment, et l'ivraie au lieu d'orge! C'est ici la fin des paroles de Job.
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.