Job 23

1 Et Job prit la parole, et dit:

Felele pedig Jób, és monda:

2 Maintenant encore ma plainte est une révolte, et pourtant ma main comprime mes soupirs.

Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.

3 Oh! si je savais où le trouver, j'irais jusqu'à son trône,

Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.

4 J'exposerais ma cause devant lui, et je remplirais ma bouche de preuves;

Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.

5 Je saurais ce qu'il me répondrait, et je comprendrais ce qu'il me dirait.

Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.

6 Contesterait-il avec moi dans la grandeur de sa force? Non, seulement il ferait attention à moi.

Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!

7 Ce serait alors un juste qui raisonnerait avec lui, et je serais absous pour toujours par mon juge.

Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!

8 Voici, si je vais à l'Orient, il n'y est pas; si je vais à l'Occident, je ne le découvre pas.

Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.

9 Est-il occupé au Nord, je ne le vois pas. Se cache-t-il au Midi, je ne l'aperçois pas.

Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.

10 Il sait la voie que j'ai suivie; qu'il m'éprouve, j'en sortirai comme l'or.

De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.

11 Mon pied s'est attaché à ses pas, j'ai gardé sa voie, et je ne m'en suis pas détourné.

Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.

12 Je ne me suis point écarté du commandement de ses lèvres, j'ai tenu aux paroles de sa bouche plus qu'à ma provision ordinaire.

Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.

13 Mais il n'a qu'une pensée; qui l'en fera revenir? Ce que son âme désire, il le fait.

Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.

14 Il achèvera ce qu'il a décidé de moi, et il a dans l'esprit bien d'autres choses pareilles à celle-ci.

Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.

15 C'est pourquoi sa présence m'épouvante; quand j'y pense, j'ai peur de lui.

Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.

16 Dieu a amolli mon cœur, et le Tout-Puissant m'a épouvanté.

Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.

17 Car je n'ai pas été retranché avant l'arrivée des ténèbres, et il n'a pas éloigné de ma face l'obscurité.

Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!