2 Samuel 22
1 Et David adressa à l'Éternel les paroles de ce cantique, au jour où l'Éternel l'eut délivré de la main de tous ses ennemis, et de la main de Saül.
Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
2 Il dit: Éternel, mon rocher, ma forteresse et mon libérateur!
És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
3 O Dieu, mon rocher, vers qui je me retire; mon bouclier et la force qui me délivre, ma haute retraite et mon asile! mon Sauveur! tu me garantis de la violence.
Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
4 Je m'écrie: Loué soit l'Éternel! Et je suis délivré de mes ennemis.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
5 Car les flots de la mort m'avaient environné, les torrents des méchants m'avaient effrayé;
Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám. (Sheol h7585)
7 Dans ma détresse, j'invoquai l'Éternel, je criai à mon Dieu; de son palais il entendit ma voix, et mon cri parvint à ses oreilles.
Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
8 Alors la terre fut ébranlée et trembla, les fondements des cieux s'agitèrent et s'ébranlèrent, parce qu'il était courroucé.
Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
9 Une fumée montait de ses narines, et de sa bouche un feu dévorant; il en jaillissait des charbons embrasés.
Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
10 Il abaissa les cieux, et descendit, ayant l'obscurité sous ses pieds.
Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
11 Il était monté sur un chérubin et volait; il parut sur les ailes du vent.
A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
12 Il mit autour de lui les ténèbres comme une tente, des amas d'eaux, des nuées épaisses.
Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
13 De la splendeur qui était devant lui, s'embrasèrent des charbons de feu.
Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
14 L'Éternel tonna des cieux; le Très-Haut fit retentir sa voix.
És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
15 Il lança des flèches, et dispersa mes ennemis; il lança des éclairs, et les mit en déroute.
Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
16 Alors le fond de la mer apparut, et les fondements du monde se découvrirent, par la menace de l'Éternel, par le souffle du vent de sa colère.
És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
17 Il étendit sa main d'en haut, et me prit; il me tira des grosses eaux.
Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
18 Il me délivra de mon ennemi puissant, et de mes adversaires qui étaient plus forts que moi.
Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
19 Ils m'avaient surpris au jour de ma calamité, mais l'Éternel fut mon appui.
Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
20 Il m'a mis au large; il m'a délivré, parce qu'il a pris son plaisir en moi.
Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
21 L'Éternel m'a traité selon ma justice; il m'a rendu selon la pureté de mes mains;
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
22 Car j'ai gardé les voies de l'Éternel, et je n'ai point été infidèle à mon Dieu.
Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
23 Car toutes ses ordonnances sont devant moi, et je ne m'écarte point de ses statuts.
Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
24 J'ai été intègre devant lui, et je me suis gardé de mon iniquité.
Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
25 Aussi l'Éternel m'a rendu selon ma justice, selon ma pureté à ses yeux.
Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
26 Avec celui qui est bon, tu es bon; avec l'homme intègre tu es intègre.
Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
27 Avec celui qui est pur, tu te montres pur; mais avec le pervers, tu agis selon sa perversité.
A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
28 Tu sauves le peuple affligé; mais de ton regard tu abaisses les orgueilleux.
Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
29 Car tu es ma lampe, ô Éternel! Et l'Éternel fait resplendir mes ténèbres.
Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
30 Avec toi je fonds sur une troupe; avec mon Dieu je franchis la muraille.
Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
31 La voie de Dieu est parfaite, la parole de l'Éternel est éprouvée; il est le bouclier de tous ceux qui se retirent vers lui.
Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
32 Car qui est Dieu, sinon l'Éternel? Et qui est un rocher, sinon notre Dieu?
Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
33 Le Dieu qui est ma forteresse assurée, et qui enseigne à l'homme intègre sa voie;
Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
34 Qui rend mes pieds semblables à ceux des biches, et m'affermit sur mes hauteurs;
Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
35 Qui forme mes mains au combat, et mes bras bandent un arc d'airain.
Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
36 Tu m'as donné le bouclier de ton salut, et ta bonté m'a fait devenir grand.
Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
37 Tu élargis le chemin sous mes pas, et mes pieds ne chancellent point.
Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
38 Je poursuis mes ennemis; je les détruis; et je ne reviens qu'après les avoir exterminés.
Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
39 Je les consume, je les écrase, et ils ne se relèvent plus; ils tombent sous mes pieds.
Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
40 Car tu m'as ceint de force pour le combat; tu fais plier sous moi mes adversaires.
Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
41 Tu fais tourner le dos à mes ennemis devant moi; ceux qui me haïssent, je les détruis.
Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
42 Ils regardent, et point de libérateur! Ils crient à l'Éternel, mais il ne leur répond point.
Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
43 Et je les broie comme la poussière de la terre; je les écrase, je les foule comme la boue des rues.
Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
44 Tu me sauves des dissensions de mon peuple; tu me gardes pour être chef des nations. Le peuple que je ne connaissais pas, m'est assujetti.
Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
45 Les fils de l'étranger viennent me flatter; dès que leur oreille a entendu, ils se sont soumis.
Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
46 Les fils de l'étranger défaillent, et sortent tremblants de leurs retraites.
Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
47 L'Éternel est vivant! Et béni soit mon rocher! Que Dieu, le rocher de mon salut, soit exalté!
Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
48 Le Dieu qui me donne vengeance, et qui m'assujettit les peuples; qui me fait échapper à mes ennemis.
Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
49 Tu m'élèves au-dessus de mes adversaires, tu me délivres de l'homme violent.
Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
50 C'est pourquoi, ô Éternel, je te louerai parmi les nations, et je chanterai ton nom!
Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
51 C'est lui qui délivre magnifiquement son roi, et qui fait miséricorde à son oint, à David et à sa postérité, à jamais!
Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
