Hébreux 6
1 C'est pourquoi, laissant l'enseignement élémentaire du Christ, élevons-nous à l'enseignement parfait, sans poser de nouveau les principes fondamentaux du renoncement aux oeuvres mortes et de la foi en Dieu,
Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek,
2 la doctrine du baptême, de l'imposition des mains, de la résurrection des morts et du jugement éternel. (aiōnios g166)
A mosakodásoknak, tanításnak, kezek rátevésének, holtak feltámadásának és az örök ítéletnek. (aiōnios g166)
3 C'est ce que nous allons faire, si Dieu le permet,
És ezt megcselekeszszük, ha az Isten megengedi.
4 car il est impossible que ceux qui ont été une fois éclairés, qui ont goûté le don céleste, qui ont eu part au Saint-Esprit,
Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,
És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit, (aiōn g165)
6 puis sont tombés, soient ramenés à la repentance par un second renouvellement, puis qu'ils crucifient de nouveau, pour leur malheur, le Fils de Dieu, et l'exposent à l'ignominie.
És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák őt.
7 Lorsqu'une terre abreuvée par des pluies fréquentes, produit des plantes utiles à ceux pour qui on la cultive, elle a part à la bénédiction de Dieu;
Mert a föld, a mely beiszsza a gyakorta reá hulló esőt és hasznos füvet terem azoknak, a kikért műveltetik, áldást nyer Istentől;
8 mais, si elle ne donne que des épines et des chardons, c'est une mauvaise terre, près d'être maudite, et l'on finit par y mettre le feu.
A mely pedig töviseket és bojtorjánokat terem, megvetett és közel van az átokhoz, annak vége megégetés.
9 Cependant, mes bien-aimés frères, quoique nous nous exprimions de la sorte, nous sommes convaincus, pour ce qui vous concerne, que des destinées meilleures, auxquelles s'attache le salut, vous attendent.
De ti felőletek szerelmeseim, ezeknél jobb és idvességesebb dolgokról vagyunk meggyőződve, ha így szólunk is.
10 Dieu est trop juste pour oublier votre travail et l'amour pour son nom, dont vous avez fait preuve par les services que vous avez rendus et que vous rendez encore aux saints.
Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekről és a szeretetről, melyet tanúsítottatok az ő neve iránt, mint a kik szolgáltatok és szolgáltok a szenteknek.
11 Nous désirons, toutefois, que chacun de vous montre le même zèle à conserver son espérance pleine et entière jusqu’à la fin,
Kívánjuk pedig, hogy közületek kiki ugyanazon buzgóságot tanusítsa a reménységnek bizonyossága iránt mindvégiglen.
12 en sorte que vous ne vous relâchiez point, mais que vous imitiez ceux qui, par une foi persévérante, sont devenus héritiers des promesses.
Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, a kik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket.
13 Lorsque Dieu fit la promesse à Abraham, ne pouvant jurer par quelqu'un de plus grand que lui, il jura par lui-même,
Mert az Isten, mikor ígéretet tett Ábrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött.
14 en disant: «Je fais serment que je te comblerai de bénédictions et que je multiplierai énormément ta postérité: »
Mondván: Bizony megáldván megáldalak téged, és megsokasítván megsokasítalak téged.
15 c'est ainsi qu'Abraham, ayant persévéré dans la foi, vit se réaliser pour lui la promesse.
És ekképen, békességestűrő lévén, megnyerte az ígéretet.
16 Les hommes, en effet, jurent par celui qui est plus grand qu’eux, et le serment est une assurance qui met fin à toutes leurs contestations.
Mert az emberek nagyobbra esküsznek, és nálok minden versengésnek vége megerősítésül az eskü;
17 Eh bien! Dieu voulant montrer expressément aux héritiers de la promesse, l’immutabilité de ses desseins, fit intervenir le serment,
Miért is az Isten, kiválóbban megakarván mutatni az ígéret örököseinek az ő végzése változhatatlan voltát, esküvéssel lépett közbe,
18 afin que, par deux actes immuables, dans lesquels il est impossible que Dieu nous trompe, nous nous sentions puissamment encouragés, nous qui avons cherché notre refuge en lui, à tenir ferme à l'espérance qui nous est offerte.
Hogy két változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erős vígasztalásunk legyen minékünk, mint a kik oda menekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet,
19 Et nous la gardons comme une ancre de l'âme, sûre et solide, cette espérance qui pénètre jusqu'au delà du voile, dans le sanctuaire
Mely lelkünknek mintegy bátorságos és erős horgonya és beljebb hatol a kárpítnál,
