< 2 Corinthiens 4 >

1 C'est pourquoi, étant revêtus de ce ministère par la miséricorde qui nous a été faite, nous ne nous laissons point décourager.
Annakokáért, mivelhogy ilyen szolgálatban vagyunk, a mint a kegyelmet nyertük, nem csüggedünk el;
2 Nous rejetons loin de nous les manoeuvres secrètes et honteuses, n'agissant point avec fourberie, n'altérant point non plus la parole de Dieu. Nous nous rendons recommandables à toute conscience d'homme, devant Dieu, par la franche révélation de la vérité.
Hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint a kik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten ígéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.
3 Si, malgré cela, notre évangile est encore voilé, il n'est voilé qu'à ceux qui se perdent,
Ha mégis leplezett a mi evangyéliomunk, azoknak leplezett, a kik elvesznek:
4 à ces incrédules dont le Dieu de ce siècle a aveuglé l'esprit, afin qu'ils ne soient point illuminés des splendeurs de l'évangile, on brille la gloire de Christ, qui est l'image de Dieu. (aiōn g165)
A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki az Isten képe. (aiōn g165)
5 Ce n'est pas nous, c'est Jésus-Christ que nous prêchons comme Seigneur; quant à nous, nous donnons nous-mêmes pour vos serviteurs, à cause de Jésus,
Mert nem magunkat prédikáljuk, hanem az Úr Jézus Krisztust; magunkat pedig, mint a ti szolgáitokat, a Jézusért.
6 parce que le Dieu qui a dit, «que la lumière jaillisse des ténèbres, » a fait luire sa lumière dans nos coeurs, pour que nous fassions briller la connaissance de sa gloire, laquelle resplendit en la personne de Christ.
Mert az Isten, a ki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arczán való világoltatása végett.
7 Nous portons ce trésor dans des vases de terre, afin que la force extraordinaire qui est en nous, paraisse, non venir de nous, mais appartenir à Dieu:
Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy amaz erőnek nagy volta Istené legyen, és nem magunktól való.
8 nous sommes pressés de toute manière, mais non pas réduits à la dernière extrémité; nous sommes perplexes, mais non pas désespérés;
Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe;
9 nous sommes persécutés, mais non pas abandonnés; abattus, mais non perdus.
Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk;
10 Nous portons toujours dans notre corps la mort de Jésus, afin que la vie de Jésus se montre aussi dans notre corps;
Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben.
11 car nous qui vivons, nous sommes toujours livrés à la mort à cause de Jésus, afin que la vie de Jésus se manifeste aussi dans notre chair mortelle;
Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben.
12 de sorte que la mort agit en nous, tandis que la vie agit en vous.
Azért a halál mi bennünk munkálkodik, az élet pedig ti bennetek.
13 Or comme nous avons l'esprit de foi qui a dicté cette parole, «j'ai cru, c'est pourquoi j’ai parlé, » nous aussi, «nous croyons, c'est pourquoi nous parlons, »
Mivelhogy pedig a hitnek mi bennünk is ugyanaz a lelke van meg, a mint írva van: Hittem és azért szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk;
14 étant persuadés que Celui qui a ressuscité le Seigneur Jésus, nous ressuscitera aussi avec lui, et nous fera paraître avec vous en sa présence;
Tudván, hogy a ki feltámasztotta az Úr Jézust, Jézus által minket is feltámaszt, és veletek együtt előállít.
15 car tout cela est pour vous, afin que la grâce, en s'étendant à un plus grand nombre, provoque de plus nombreuses actions de grâces à la gloire de Dieu.
Mert minden ti érettetek van, hogy a kegyelem sokasodva sokak által a hálaadást bőségessé tegye az Isten dicsőségére.
16 C'est pourquoi, nous ne nous laissons point décourager; au contraire, alors même que notre homme extérieur se détruit, notre homme intérieur se renouvelle de jour en jour.
Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazáltal napról-napra újul.
17 Nos légères et passagères afflictions nous procurent une gloire infinie et éternelle, (aiōnios g166)
Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nékünk; (aiōnios g166)
18 attendu que nous regardons non aux choses visibles, mais aux choses invisibles; car les choses visibles ne sont que pour un temps, au lieu que les invisibles sont éternelles. (aiōnios g166)
Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók. (aiōnios g166)

< 2 Corinthiens 4 >