Psaumes 38
1 Psaume de David, pour réduire en mémoire. Eternel, ne me reprends point en ta colère, et ne me châtie point en ta fureur.
Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
2 Car tes flèches sont entrées en moi, et ta main s'est appesantie sur moi.
Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
3 Il n'y a rien d'entier en ma chair, à cause de ton indignation; ni de repos dans mes os, à cause de mon péché.
Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
4 Car mes iniquités ont surmonté ma tête, elles se sont appesanties comme un pesant fardeau, au-delà de mes forces.
Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
5 Mes plaies sont pourries [et] coulent, à cause de ma folie.
Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
6 Je suis courbé et penché outre mesure; je marche en deuil tout le jour.
Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
7 Car mes aines sont remplies d'inflammation, et dans ma chair il [n'y a] rien d'entier.
Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
8 Je suis affaibli et tout brisé, je rugis du grand frémissement de mon cœur.
Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
9 Seigneur, tout mon désir est devant toi, et mon gémissement ne t'est point caché.
Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
10 Mon cœur est agité çà et là, ma force m'a abandonné, et la clarté aussi de mes yeux: même ils ne sont plus avec moi.
Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
11 Ceux qui m'aiment, et même mes intimes amis, se tiennent loin de ma plaie, et mes proches se tiennent loin de [moi].
Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
12 Et ceux qui cherchent ma vie, m'ont tendu des filets, et ceux qui cherchent ma perte, parlent de calamités, et songent des tromperies tout le jour.
De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
13 Mais moi je n'entends non plus qu'un sourd, et je suis comme un muet qui n'ouvre point sa bouche.
De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
14 Je suis, dis-je, comme un homme qui n'entend point, et qui n'a point de réplique en sa bouche.
És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
15 Puisque je me suis attendu à toi, ô Eternel, tu me répondras, Seigneur mon Dieu!
Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
16 Car j'ai dit: [Il faut prendre garde] qu'ils ne triomphent de moi: quand mon pied glisse, ils s'élèvent contre moi.
Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
17 Quand je suis prêt à clocher; et que ma douleur est continuellement devant moi;
És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
18 Quand je déclare mon iniquité [et] que je suis en peine pour mon péché.
Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
19 Cependant mes ennemis, qui sont vivants, se renforcent, et ceux qui me haïssent à tort se multiplient.
De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
20 Et ceux qui me rendent le mal pour le bien, me sont contraires, parce que je recherche le bien.
És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
21 Eternel, ne m'abandonne point; mon Dieu! ne t'éloigne point de moi.
Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
22 Hâte-toi de venir à mon secours, Seigneur, qui es ma délivrance.
Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
