Job 6
1 Mais Job répondit, et dit:
Felelt Jób és mondta:
2 Plût à Dieu que mon indignation fût bien pesée, et qu'on mît ensemble dans une balance ma calamité!
Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
3 Car elle serait plus pesante que le sable de la mer; c'est pourquoi mes paroles sont englouties.
Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
4 Parce que les flèches du Tout-puissant sont au dedans de moi; mon esprit en suce le venin; les frayeurs de Dieu se dressent en bataille contre moi.
Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
5 L'âne sauvage braira-t-il après l'herbe, et le bœuf mugira-t-il après son fourrage?
Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
6 Mangera-t-on sans sel ce qui est fade? trouvera-t-on de la saveur dans le blanc d'un œuf?
Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
7 Mais pour moi, les choses que je n'aurais pas seulement voulu toucher, sont des saletés qu'il faut que je mange.
Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
8 Plût à Dieu que ce que je demande m'arrivât, et que Dieu me donnât ce que j'attends;
Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
9 Et que Dieu voulût m'écraser, et [qu'il voulût] lâcher sa main pour m'achever!
s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
10 Mais j'ai encore cette consolation, quoique la douleur me consume, et qu'elle ne m'épargne point, que je n'ai point tû les paroles du Saint.
Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
11 Quelle est ma force, que je puisse soutenir [de si grands maux]? et quelle [en est] la fin, que je puisse prolonger ma vie?
Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
12 Ma force est-elle une force de pierre, et ma chair est-elle d'acier?
Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
13 Ne suis-je pas destitué de secours, et tout appui n'est-il pas éloigné de moi?
Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
14 A celui qui se fond [sous l'ardeur des maux, est due] la compassion de son ami; mais il a abandonné la crainte du Tout-puissant.
Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
15 Mes frères m'ont manqué comme un torrent, comme le cours impétueux des torrents qui passent;
Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
16 Lesquels on ne voit point à cause de la glace, et sur lesquels s'entasse la neige;
A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
17 Lesquels, au temps que la chaleur donne dessus, défaillent; quand ils sentent la chaleur, ils disparaissent de leur lieu;
mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
18 Lesquels serpentant çà et là par les chemins, se réduisent à rien, et se perdent.
Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
19 Les troupes des voyageurs de Téma y pensaient, ceux qui vont en Séba s'y attendaient;
Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
20 [Mais] ils sont honteux d'y avoir espéré; ils y sont allés, et ils en ont rougi.
megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
21 Certes, vous m'êtes devenus inutiles; vous avez vu ma calamité étonnante, et vous en avez eu horreur.
Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
22 Est-ce que je vous ai dit: Apportez-moi et me faites des présents de votre bien?
Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
23 Et délivrez-moi de la main de l'ennemi, et me rachetez de la main des terribles?
és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
24 Enseignez-moi, et je me tairai; et faites-moi entendre en quoi j'ai erré.
Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
25 Ô combien sont fortes les paroles de vérité! mais votre censure, à quoi tend-elle?
Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
26 Pensez-vous qu'il ne faille avoir que des paroles pour censurer; et que les discours de celui qui est hors d'espérance, ne soient que du vent?
Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
27 Vous vous jetez même sur un orphelin, et vous percez votre intime ami.
Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
28 Mais maintenant je vous prie regardez-moi bien, si je mens en votre présence!
Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
29 Revenez, je vous prie, [et] qu'il n'y ait point d'injustice [en vous]; oui, revenez encore; car je ne suis point coupable en cela.
Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
30 Y a-t-il de l'iniquité en ma langue? et mon palais ne sait-il pas discerner mes calamités?
Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?
