Job 4
1 Alors Eliphas Témanite prit la parole, et dit:
Felelt a Témánbeli Elífáz és mondta:
2 Si nous entreprenons de te parler, te fâcheras-tu? mais qui pourrait s'empêcher de parler?
ajjon ha szólni próbálnánk hozzád, terhedre volna-e; de visszatartani a szavakat ki bírja?
3 Voilà, tu en as enseigné plusieurs, et tu as renforcé les mains lâches.
Íme, oktattál sokakat, és lankadt kezeket megerősítettél;
4 Tes paroles ont affermi ceux qui chancelaient, et tu as fortifié les genoux qui pliaient.
a megbotlót fönntartották szavaid és görnyedező térdeket megszilárdítottál.
5 Et maintenant que ceci t'est arrivé, tu t'en fâches! il t'a atteint, et tu en es tout troublé.
Most hogy reád jött, terhedre van, hozzád ér, és megrémültél?
6 Ta piété n'a-t-elle pas été ton espérance? et l'intégrité de tes voies [n'a-t-elle pas été] ton attente?
Nemde istenfélelmed a te bizodalmad, reményed pedig útjaid gáncstalansága!
7 Rappelle, je te prie, dans ton souvenir, où est l'innocent qui ait jamais péri, et où les hommes droits ont-ils [jamais] été exterminés?
Gondolj csak rá: ki az, ki ártatlanul veszett el, és hol semmisültek meg egyenesek?
8 Mais j'ai vu que ceux qui labourent l'iniquité, et qui sèment l'outrage, les moissonnent.
A mint én láttam: kik jogtalanságot szántottak és bajt vetettek, azt aratják is;
9 Ils périssent par le souffle de Dieu, et ils sont consumés par le vent de ses narines.
Isten leheletétől elvesztek, s haragja fuvallatától elenyésznek.
10 [Il étouffe] le rugissement du lion, et le cri d'un grand lion, et il arrache les dents des lionceaux.
Oroszlán ordítása, vadállat üvöltése és az oroszlánkölykök fogai kitörettek.
11 Le lion périt par faute de proie, et les petits du vieux lion sont dissipés.
Oroszlán elvész ragadmány híján, s a nőstényoroszlán fiai szertezüllenek.
12 Mais quant à moi, une parole m'a été adressée en secret, et mon oreille en a entendu quelque peu.
De én hozzám egy ige lopódzott, és neszt fogott fel fülem belőle.
13 Pendant les pensées diverses des visions de la nuit, quand un profond sommeil saisit les hommes,
Képzetek közt az éj látományaitól, mikor mély álom esik az emberekre:
14 Une frayeur et un tremblement me saisirent qui étonnèrent tous mes os.
rettegés lepett meg és remegés, és összes csontjaimat megrettentette.
15 Un esprit passa devant moi, [et] mes cheveux en furent tout hérissés.
S egy szellem suhant el arczom mellett, borzadott testemnek hajaszála.
16 Il se tint là, mais je ne connus point son visage; une représentation était devant mes yeux, et j'ouïs une voix basse [qui disait]:
Ott áll, de nem ismerem meg ábrázatát, egy alak van szemeim előtt; suttogást meg hangot hallok:
17 L'homme sera-t-il plus juste que Dieu? l'homme sera-t-il plus pur que celui qui l'a fait?
Igaznak bizonyul-e halandó az Isten előtt, vagy alkotója előtt tisztának-e a férfi?
18 Voici, il ne s'assure point sur ses serviteurs, et il met la lumière dans ses Anges:
Lám, szolgáiban nem hisz és angyalaira vet gáncsot;
19 Combien moins [s'assurera-t-il] en ceux qui demeurent dans des maisons d'argile; en ceux dont le fondement est dans la poussière, et qui sont consumés à la rencontre d'un vermisseau?
hát még kik agyagházakban laknak, a kiknek a porban van alapjuk, összezúzzák őket hamarább molynál.
20 Du matin au soir ils sont brisés, et, sans qu'on s'en aperçoive, ils périssent pour toujours.
Reggeltől estig összetöretnek, észrevétlenül elvesznek örökre.
21 L'excellence qui était en eux, n'a-t-elle pas été emportée? Ils meurent sans être sages.
Nemde megszakad bennök kötelük, meghalnak, de nem bölcsességben!
