< Job 31 >
1 J'avais fait accord avec mes yeux; comment aurais-je donc arrêté mes regards sur une vierge?
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2 Et quelle [serait] la portion [que] Dieu [m'aurait envoyée] d'en haut, et quel eût été l'héritage que le Tout-puissant m'eût [envoyé] des hauts lieux?
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3 La perdition n'est-elle pas pour l'injuste, et les accidents étranges pour les ouvriers d'iniquité?
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
4 N'a-t-il pas vu lui-même mes voies, et n'a-t-il pas compté toutes mes démarches?
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
5 Si j'ai marché dans le mensonge, et si mon pied s'est hâté à tromper,
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6 Qu'on me pèse dans des balances justes, et Dieu connaîtra mon intégrité.
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 Si mes pas se sont détournés du [droit] chemin, et si mon cœur a marché après mes yeux, et si quelque tache s'est attachée à mes mains,
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8 Que je sème, et qu'un autre mange [ce que j'aurai semé]; et que tout ce que j'aurai fait produire, soit déraciné!
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
9 Si mon cœur a été séduit après quelque femme, et si j'ai demeuré en embûche à la porte de mon prochain,
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10 Que ma femme soit déshonorée par un autre, et qu'elle soit prostituée à d'autres!
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
11 Vu que c'est une méchanceté préméditée, une de ces iniquités qui sont toutes jugées.
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
12 Car c'est un feu qui dévore jusqu'à consumer, et qui aurait déraciné tout mon revenu.
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. ()
13 Si j'ai refusé de faire droit à mon serviteur ou à ma servante, quand ils ont contesté avec moi;
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 Car qu'eussé-je fait, quand le [Dieu] Fort se fût levé? et quand il m'en eût demandé compte, que lui aurais-je répondu?
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15 Celui qui m'a formé dans le ventre, ne les a-t-il pas faits aussi? et ne nous a-t-il pas tous formés de la même manière dans la matrice?
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
16 Si j'ai refusé aux pauvres ce qu'ils ont désiré; si j'ai fait consumer les yeux de la veuve;
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17 Si j'ai mangé seul mes morceaux, et si l'orphelin n'en a point mangé;
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 (Car dès ma jeunesse il a été élevé avec moi, comme [chez son père], et dès le ventre de ma mère j'ai conduit l'orphelin.)
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19 Si j'ai vu un homme périr faute d'être vêtu, et le pauvre faute de couverture;
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 Si ses reins ne m'ont point béni, et s'il n'a pas été échauffé de la laine de mes agneaux;
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 Si j'ai levé la main contre l'orphelin, quand j'ai vu à la porte, que je pouvais l'aider;
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 Que l'os de mon épaule tombe et que mon bras soit cassé, et séparé de l'os auquel il est joint!
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 Car j'ai eu frayeur de l'orage du [Dieu] Fort, et je ne saurais [subsister] devant sa majesté.
Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
24 Si j'ai mis mon espérance en l'or, et si j'ai dit au fin or: Tu es ma confiance;
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25 Si je me suis réjoui de ce que mes biens étaient multipliés, et de ce que ma main en avait trouvé abondamment;
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26 Si j'ai regardé le soleil lorsqu'il brillait le plus, et la lune marchant noblement;
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 Et si mon cœur a été séduit en secret, et si ma main a baisé ma bouche;
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 (Ce qui est aussi une iniquité toute jugée; car j'eusse renié le Dieu d'en haut.)
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 Si je me suis réjoui du malheur de celui qui me haïssait; si j'ai sauté de joie quand il lui est arrivé du mal.
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30 Je n'ai pas même permis à ma langue de pécher, en demandant sa mort avec imprécation.
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
31 Et les gens de ma maison n'ont point dit: Qui nous donnera de sa chair? nous n'en saurions être rassasiés.
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
32 L'étranger n'a point passé la nuit dehors; j'ai ouvert ma porte au passant.
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
33 Si j'ai caché mon péché comme Adam, pour couvrir mon iniquité en me flattant.
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
34 Quoique je pusse me faire craindre à une grande multitude, toutefois le moindre qui fût dans les familles m'inspirait de la crainte, et je me tenais dans le silence, et ne sortais point de la porte.
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
35 Ô! s'il y avait quelqu'un qui voulût m'entendre. Tout mon désir est que le Tout-puissant me réponde, et que ma partie adverse fasse un écrit [contre moi].
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
36 Si je ne le porte sur mon épaule, et si je ne l'attache comme une couronne.
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
37 Je lui raconterais tous mes pas, je m'approcherais de lui comme d'un Prince.
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
38 Si ma terre crie contre moi, et si ses sillons pleurent;
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39 Si j'ai mangé son fruit sans argent; si j'ai tourmenté l'esprit de ceux qui la possédaient.
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40 Qu'elle me produise des épines au lieu de blé, et de l'ivraie au lieu d'orge. C'est ici la fin des paroles de Job.
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.