2 Samuel 22
1 Après cela David prononça à l'Eternel les paroles de ce cantique, le jour que l'Eternel l'eut délivré de la main de tous ses ennemis, et surtout de la main de Saül.
Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
2 Il dit donc: L'Eternel est ma roche, et ma forteresse, et mon libérateur.
És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
3 Dieu est mon rocher, je me retirerai vers lui; il est mon bouclier et la corne de mon salut; il est ma haute retraite et mon refuge; mon Sauveur, tu me garantis de la violence.
Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
4 Je crierai à l'Eternel, lequel on doit louer, et je serai délivré de mes ennemis.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
5 Car les angoisses de la mort m'avaient environné; les torrents des méchants m'avaient troublé;
Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
6 Les cordeaux du sépulcre m'avaient entouré; les filets de la mort m'avaient surpris. (Sheol h7585)
A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám. (Sheol h7585)
7 Quand j'ai été dans l'adversité j'ai crié à l'Eternel; j'ai, [dis-je], crié à mon Dieu, et il a entendu ma voix de son palais, et mon cri est parvenu à ses oreilles.
Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
8 Alors la terre fut ébranlée et trembla, les fondements des cieux croulèrent et furent ébranlés, parce qu'il était irrité.
Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
9 Une fumée montait de ses narines, et de sa bouche sortait un feu dévorant; les charbons de feu en étaient embrasés.
Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
10 Il baissa donc les cieux, et descendit, ayant [une] obscurité sous ses pieds.
Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
11 Et il était monté sur un Chérubin, et volait; et il parut sur les ailes du vent.
A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
12 Et il mit tout autour de soi les ténèbres pour tabernacle; [savoir], les eaux amoncelées qui sont les nuées de l'air.
Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
13 Des charbons de feu étaient embrasés de la splendeur qui était au devant de lui.
Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
14 L'Eternel tonna des cieux, et le Souverain fit retentir sa voix.
És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
15 Il tira ses flèches, et écarta [mes ennemis]; il [fit briller] l'éclair; et les mit en déroute.
Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
16 Alors le fond de la mer parut, [et] les fondements de la terre habitable furent découverts par l'Eternel qui les tançait, [et] par le souffle du vent de ses narines.
És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
17 Il étendit [la main] d'en haut, [et] m'enleva, [et] me tira des grosses eaux.
Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
18 Il me délivra de mon ennemi puissant, [et] de ceux qui me haïssaient, car ils étaient plus forts que moi.
Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
19 Ils m'avaient devancé au jour de ma calamité; mais l'Eternel fut mon appui.
Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
20 Il m'a mis au large, il m'a délivré, parce qu'il a pris son plaisir en moi.
Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
21 L'Eternel m'a rendu selon ma justice; il m'a rendu selon la pureté de mes mains.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
22 Parce que j'ai tenu le chemin de l'Eternel, et que je ne me suis point détourné de mon Dieu.
Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
23 Car j'ai eu devant moi tous ses droits, et je ne me suis point détourné de ses ordonnances.
Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
24 Et j'ai été intègre envers lui, et je me suis donné garde de mon iniquité.
Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
25 L'Eternel donc m'a rendu selon ma justice, [et] selon ma pureté, qui a été devant ses yeux.
Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
26 Envers celui qui use de gratuité, tu uses de gratuité; et envers l'homme intègre tu te montres intègre.
Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
27 Envers celui qui est pur tu te montres pur; mais envers le pervers tu agis selon sa perversité.
A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
28 Car tu sauves le peuple affligé, et tu [jettes] tes yeux sur les hautains, et les humilies.
Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
29 Tu es même ma lampe, ô Eternel! et l'Eternel fera reluire mes ténèbres.
Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
30 Et par ton moyen je me jetterai sur [toute] une troupe, [et] par le moyen de mon Dieu je franchirai la muraille.
Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
31 La voie du [Dieu] Fort est parfaite, la parole de l'Eternel [est] affinée; c'est un bouclier à tous ceux qui se retirent vers lui.
Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
32 Car qui est [Dieu] Fort, sinon l'Eternel? et qui [est] Rocher, sinon notre Dieu?
Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
33 Le [Dieu] Fort, qui est ma force, est la vraie force, et il a aplani ma voie, [qui était une voie] d'intégrité.
Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
34 Il a rendu mes pieds égaux à ceux des biches, et m'a fait tenir debout sur mes lieux élevés.
Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
35 C'est lui qui dresse mes mains au combat, de sorte qu'un arc d'airain a été rompu avec mes bras.
Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
36 Tu m'as aussi donné le bouclier de ton salut, et ta bonté m'a fait devenir plus grand.
Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
37 Tu as élargi le chemin sous mes pas, et mes talons n'ont point glissé.
Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
38 J'ai poursuivi mes ennemis, et je les ai exterminés; et je ne m'en suis point retourné jusqu'à ce que je les aie consumés.
Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
39 Je les ai consumés, je les ai transpercés, et ils ne se sont point relevés; mais ils sont tombés sous mes pieds.
Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
40 Car tu m'as revêtu de force pour le combat; tu as fait plier sous moi ceux qui s'élevaient contre moi.
Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
41 Tu as fait aussi que mes ennemis, et ceux qui me haïssaient ont tourné le dos devant moi, et je les ai détruits.
Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
42 Ils regardaient çà et là, mais il n'y avait point de libérateur; [ils criaient] à l'Eternel, mais il ne leur a point répondu.
Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
43 Et je les ai brisés menu comme la poussière de la terre; je les ai écrasés, [et] je les ai foulés comme la boue des rues.
Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
44 Et tu m'as délivré des dissensions des peuples, tu m'as gardé pour être le chef des nations. Le peuple que je ne connaissais point m'a été assujetti.
Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
45 Les étrangers m'ont menti; ayant ouï parler de moi, ils se sont rendus obéissants.
Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
46 Les étrangers se sont écoulés et ils ont tremblé de peur dans leurs retraites cachées.
Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
47 L'Eternel est vivant, et mon rocher est béni; c'est pourquoi Dieu, le rocher de mon salut, soit exalté.
Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
48 Le [Dieu] Fort est celui qui me donne les moyens de me venger, et qui m'assujettit les peuples.
Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
49 C'est lui aussi qui me retire d'entre mes ennemis. Tu m'enlèves d'entre ceux qui s'élèvent contre moi; tu me délivres de l'homme outrageux.
Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
50 C'est pourquoi, ô Eternel! je te célébrerai parmi les nations, et je chanterai des psaumes à ton Nom.
Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
51 C'est lui qui est la tour des délivrances de son Roi, et qui use de gratuité envers David son Oint, et envers sa postérité à jamais.
Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
