Apocalypse 5

1 Puis je vis dans la main droite de celui qui était assis sur le trône un livre écrit en dedans et en dehors, scellé de sept sceaux.

És láttam annak jobb kezében, aki a királyi széken ül, egy könyvet, belül és kívül teleírva és hét pecséttel lepecsételve.

2 Et je vis un ange puissant, qui criait d’une voix forte: Qui est digne d’ouvrir le livre, et d’en rompre les sceaux?

És láttam egy erős angyalt, aki hangos szóval így kiáltott: „Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak pecsétjeit?“

3 Et personne dans le ciel, ni sur la terre, ni sous la terre, ne put ouvrir le livre ni le regarder.

De sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt nem tudta senki a könyvet felnyitni és belenézni.

4 Et je pleurai beaucoup de ce que personne ne fut trouvé digne d’ouvrir le livre ni de le regarder.

Ekkor keservesen sírtam, hogy senki sem bizonyult méltónak arra, hogy a könyvet felnyissa és belenézzen.

5 Et l’un des vieillards me dit: Ne pleure point; voici, le lion de la tribu de Juda, le rejeton de David, a vaincu pour ouvrir le livre et ses sept sceaux.

Ekkor egy a vének közül ezt mondta nekem: „Ne sírj! Íme, győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid utóda, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétjét“.

6 Et je vis, au milieu du trône et des quatre êtres vivants et au milieu des vieillards, un agneau qui était là comme immolé. Il avait sept cornes et sept yeux, qui sont les sept esprits de Dieu envoyés par toute la terre.

És akkor láttam a királyi szék és a négy élőlény között és a vének között egy Bárányt állni, mintha meg volna ölve, hét szarva és hét szeme volt, ami az Istennek hét lelke, akiket elküldött az egész földre.

7 Il vint, et il prit le livre de la main droite de celui qui était assis sur le trône.

A Bárány odajött és elvette a könyvet a királyi székben ülőnek jobb kezéből.

8 Quand il eut pris le livre, les quatre êtres vivants et les vingt-quatre vieillards se prosternèrent devant l’agneau, tenant chacun une harpe et des coupes d’or remplies de parfums, qui sont les prières des saints.

És amikor elvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt, mindegyiknél hárfák voltak és aranypoharak füstölőszerrel tele, amelyek a szentek imádságai.

9 Et ils chantaient un cantique nouveau, en disant: Tu es digne de prendre le livre, et d’en ouvrir les sceaux; car tu as été immolé, et tu as racheté pour Dieu par ton sang des hommes de toute tribu, de toute langue, de tout peuple, et de toute nation;

És új éneket énekeltek e szavakkal: „Méltó vagy, hogy átvedd a könyvet és megnyisd annak pecsétjeit, mert megölettettél és megváltottál minket véred által Isten számára, minden törzsből és nyelvből, népből és nemzetből.

10 tu as fait d’eux un royaume et des sacrificateurs pour notre Dieu, et ils régneront sur la terre.

Királysággá és papokká tetted őket Isten számára és uralkodni fognak a földön“.

11 Je regardai, et j’entendis la voix de beaucoup d’anges autour du trône et des êtres vivants et des vieillards, et leur nombre était des myriades de myriades et des milliers de milliers.

És láttam és hallottam sok angyal hangját a királyi szék, az élőlények és vének körül, és számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt.

12 Ils disaient d’une voix forte: L’agneau qui a été immolé est digne de recevoir la puissance, la richesse, la sagesse, la force, l’honneur, la gloire, et la louange.

Hangos szóval ezt mondták: „Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő, a gazdagság, a bölcsesség, a hatalom, a tisztesség és dicsőség és áldás!“

13 Et toutes les créatures qui sont dans le ciel, sur la terre, sous la terre, sur la mer, et tout ce qui s’y trouve, je les entendis qui disaient: A celui qui est assis sur le trône, et à l’agneau, soient la louange, l’honneur, la gloire, et la force, aux siècles des siècles! (aiōn g165)

És hallottam, hogy minden teremtmény, amely a mennyben, a földön és a föld alatt és a tengerben és minden, ami ezekben van, ezt mondta: „A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké!“ (aiōn g165)

14 Et les quatre êtres vivants disaient: Amen! Et les vieillards se prosternèrent et adorèrent.

És a négy élőlény ezt mondta: „Ámen!“És a huszonnégy vén leborult és imádta az örökkön örökké élőt.