< Psaumes 92 >
1 Psaume. Cantique pour le jour du sabbat. Il est beau de louer l’Éternel, Et de célébrer ton nom, ô Très-Haut!
Zsoltár, ének szombat napra. Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!
2 D’annoncer le matin ta bonté, Et ta fidélité pendant les nuits,
Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.
3 Sur l’instrument à dix cordes et sur le luth, Aux sons de la harpe.
Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.
4 Tu me réjouis par tes œuvres, ô Éternel! Et je chante avec allégresse l’ouvrage de tes mains.
Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.
5 Que tes œuvres sont grandes, ô Éternel! Que tes pensées sont profondes!
Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!
6 L’homme stupide n’y connaît rien, Et l’insensé n’y prend point garde.
A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:
7 Si les méchants croissent comme l’herbe, Si tous ceux qui font le mal fleurissent, C’est pour être anéantis à jamais.
Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;
8 Mais toi, tu es le Très-Haut, A perpétuité, ô Éternel!
Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!
9 Car voici, tes ennemis, ô Éternel! Car voici, tes ennemis périssent; Tous ceux qui font le mal sont dispersés.
Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők!
10 Et tu me donnes la force du buffle; Je suis arrosé avec une huile fraîche.
De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.
11 Mon œil se plaît à contempler mes ennemis, Et mon oreille à entendre mes méchants adversaires.
És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.
12 Les justes croissent comme le palmier, Ils s’élèvent comme le cèdre du Liban.
Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.
13 Plantés dans la maison de l’Éternel, Ils prospèrent dans les parvis de notre Dieu;
Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.
14 Ils portent encore des fruits dans la vieillesse, Ils sont pleins de sève et verdoyants,
Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;
15 Pour faire connaître que l’Éternel est juste. Il est mon rocher, et il n’y a point en lui d’iniquité.
Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!