Psaumes 35
1 De David. Éternel! Défends-moi contre mes adversaires, Combats ceux qui me combattent!
Dávidtól. Perelj, Örökkévaló, perlőimmel, karczolj harczolóimmal!
2 Saisis le petit et le grand bouclier, Et lève-toi pour me secourir!
Ragadj paizsot és vértet, és kelj föl védelmemre.
3 Brandis la lance et le javelot contre mes persécuteurs! Dis à mon âme: Je suis ton salut!
Ránts ki dárdát és zárd el útját üldözőimnek, mondd lelkemnek: segítséged vagyok.
4 Qu’ils soient honteux et confus, ceux qui en veulent à ma vie! Qu’ils reculent et rougissent, ceux qui méditent ma perte!
Szégyenűljenek meg és piruljanak el, a kik lelkemre törnek. Hátráljanak meg és gyalázatúl legyenek, a kik vesztemet kigondolják.
5 Qu’ils soient comme la balle emportée par le vent, Et que l’ange de l’Éternel les chasse!
Legyenek mint polyva a szél előtt, s az Örökkévaló angyala taszítja őket;
6 Que leur route soit ténébreuse et glissante, Et que l’ange de l’Éternel les poursuive!
legyen útjuk sötétség és sikamlósság, és az Örökkévaló angyala üldözi őket.
7 Car sans cause ils m’ont tendu leur filet sur une fosse, Sans cause ils l’ont creusée pour m’ôter la vie.
Mert ok nélkül rejtették el nekem hálós vermüket, ok nélkül ásták azt lelkemnek.
8 Que la ruine les atteigne à l’improviste, Qu’ils soient pris dans le filet qu’ils ont tendu, Qu’ils y tombent et périssent!
Jőjjön rá vész, melyet nem sejt, és hálója, melyet elrejtett, fogja meg őt, a vészbe essék bele.
9 Et mon âme aura de la joie en l’Éternel, De l’allégresse en son salut.
Lelkem pedig újjong az Örökkévalóban, örvend segítségében.
10 Tous mes os diront: Éternel! Qui peut, comme toi, Délivrer le malheureux d’un plus fort que lui, Le malheureux et le pauvre de celui qui le dépouille?
Mind a csontjaim mondják: Örökkévaló, ki olyan mint te, a ki megmented a szegényt a nála erősebbtől, szegényt és szűkölködőt rablójától!
11 De faux témoins se lèvent: Ils m’interrogent sur ce que j’ignore.
Fölállanak jogtalan tanúk, olyat, a mit nem tudok, kérdeznél tőlem.
12 Ils me rendent le mal pour le bien: Mon âme est dans l’abandon.
Rosszat fizetnek nekem jóért, gyötrelmére le1kemnek.
13 Et moi, quand ils étaient malades, je revêtais un sac, J’humiliais mon âme par le jeûne, Je priais, la tête penchée sur mon sein.
Pedig én – betegségükben öltözetem zsák volt, bőjttel sanyargattam lelkemet; imádságom pedigölembe szálljon vissza!
14 Comme pour un ami, pour un frère, je me traînais lentement; Comme pour le deuil d’une mère, je me courbais avec tristesse.
Mintha ő barátom, testvérem volna, úgy viselkedtem, mint a ki anyát gyászol, elbúsultan görny edtem meg.
15 Puis, quand je chancelle, ils se réjouissent et s’assemblent, Ils s’assemblent à mon insu pour m’outrager, Ils me déchirent sans relâche;
De az én bukásomkor örültek és összegyűltek; összegyűltek ellenem elvetemültek, kiket nem ismerek, szaggattak és nem hallgattak el.
16 Avec les impies, les parasites moqueurs, Ils grincent des dents contre moi.
Mint a kik körben ülve trágárul gúnyolódnak, vicsorítják rám fogaikat.
17 Seigneur! Jusques à quand le verras-tu? Protège mon âme contre leurs embûches, Ma vie contre les lionceaux!
Uram, meddig nézed? Hozd vissza lelkemet tembolásaiktól, fiatal oroszlánok közül magános lelkemet.
18 Je te louerai dans la grande assemblée, Je te célébrerai au milieu d’un peuple nombreux.
Hadd magasztallak nagy gyűlekezetben, tömérdek nép közt hadd dicsérlek!
19 Que ceux qui sont à tort mes ennemis ne se réjouissent pas à mon sujet, Que ceux qui me haïssent sans cause ne m’insultent pas du regard!
Ne örüljenek rajtam, kik hazugul ellenségeim, kik ok nélkül gyűlölőim, ne liunyorgassar. ak szemmel.
20 Car ils tiennent un langage qui n’est point celui de la paix, Ils méditent la tromperie contre les gens tranquilles du pays.
Mert nem békét beszélnek és az ország nyugalmasai ellen csalá. rd dolgokat gondolnak ki.
21 Ils ouvrent contre moi leur bouche, Ils disent: Ah! Ah! Nos yeux regardent!
Tágra nyitották ellenem szájukat, azt mondták: hah, hah, látta a szemünk,
22 Éternel, tu le vois! Ne reste pas en silence! Seigneur, ne t’éloigne pas de moi!
Te láttad Örökkévalö, ne hallgass; Uram, ne légy távoltölem!
23 Réveille-toi, réveille-toi pour me faire justice! Mon Dieu et mon Seigneur, défends ma cause!
Serkenj és ébredj jogomért, Istenem és Uram, ügyemért!
24 Juge-moi selon ta justice, Éternel, mon Dieu! Et qu’ils ne se réjouissent pas à mon sujet!
Szerezz jogot nekem igazságod szerint, Örökkévaló, én Istenem, hogy ne örüljenek rajtam;
25 Qu’ils ne disent pas dans leur cœur: Ah! Voilà ce que nous voulions! Qu’ils ne disent pas: Nous l’avons englouti!
ne mondják szivükben: Hah, a vágyunk! ne mondják: elnyeltük őt.
26 Que tous ensemble ils soient honteux et confus, Ceux qui se réjouissent de mon malheur! Qu’ils revêtent l’ignominie et l’opprobre, Ceux qui s’élèvent contre moi!
Szégyenűljenek meg és piruljanak e1 egyetemben, kik örülnek bajomon, öltsenek szégyent és gyalázatot, kik fenhéjáznak ellenem.
27 Qu’ils aient de l’allégresse et de la joie, Ceux qui prennent plaisir à mon innocence, Et que sans cesse ils disent: Exalté soit l’Éternel, Qui veut la paix de son serviteur!
Újjongjanak és örüljenek, kik igazamat kivánják, és mondják mindig: nagy az Örökkévaló, ki l: ivánja szolgája békéjét.
28 Et ma langue célébrera ta justice, Elle dira tous les jours ta louange.
Nyelvem pedig rebegje el igazságodat, egész nap a te dicséretedet!
