Marc 5
1 Ils arrivèrent à l’autre bord de la mer, dans le pays des Gadaréniens.
És elmentek a tenger túlsó partjára, a gadaraiak földjére.
2 Aussitôt que Jésus fut hors de la barque, il vint au-devant de lui un homme, sortant des sépulcres, et possédé d’un esprit impur.
És amint a hajóból kiszállt, azonnal elébe ment egy ember a sírboltokból, akiben tisztátalan lélek volt,
3 Cet homme avait sa demeure dans les sépulcres, et personne ne pouvait plus le lier, même avec une chaîne.
akinek lakása a sírboltokban volt, és már láncokkal sem bírta őt senki megkötözni.
4 Car souvent il avait eu les fers aux pieds et avait été lié de chaînes, mais il avait rompu les chaînes et brisé les fers, et personne n’avait la force de le dompter.
Mert már sokszor megkötözték őt béklyókkal és láncokkal, de ő a láncokat szétszaggatta, és a béklyókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni.
5 Il était sans cesse, nuit et jour, dans les sépulcres et sur les montagnes, criant, et se meurtrissant avec des pierres.
Éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozott, és magát kövekkel vagdosta.
6 Ayant vu Jésus de loin, il accourut, se prosterna devant lui,
Mikor pedig Jézust távolról meglátta, odafutott, és elébe borult,
7 et s’écria d’une voix forte: Qu’y a-t-il entre moi et toi, Jésus, Fils du Dieu Très-Haut? Je t’en conjure au nom de Dieu, ne me tourmente pas.
és fennhangon kiáltva mondta: „Mi közöm nekem hozzád, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.“
8 Car Jésus lui disait: Sors de cet homme, esprit impur!
(Ugyanis Jézus ezt mondta neki: „Eredj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből.“)
9 Et, il lui demanda: Quel est ton nom? Légion est mon nom, lui répondit-il, car nous sommes plusieurs.
És ezt kérdezte tőle: „Mi a neved?“Az így felelt: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.“
10 Et il le priait instamment de ne pas les envoyer hors du pays.
És igen kérte őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
11 Il y avait là, vers la montagne, un grand troupeau de pourceaux qui paissaient.
Ott a hegynél pedig volt egy nagy disznónyáj, amely legelt.
12 Et les démons le prièrent, disant: Envoie-nous dans ces pourceaux, afin que nous entrions en eux.
És az ördögök kérték őt mindnyájan, ezt mondva: „Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.“
13 Il le leur permit. Et les esprits impurs sortirent, entrèrent dans les pourceaux, et le troupeau se précipita des pentes escarpées dans la mer: il y en avait environ deux mille, et ils se noyèrent dans la mer.
És Jézus azonnal megengedte nekik. A tisztátalan lelkek pedig kijöttek, bementek a disznókba, és a nyáj a meredekről, mintegy kétezren, a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe.
14 Ceux qui les faisaient paître s’enfuirent, et répandirent la nouvelle dans la ville et dans les campagnes. Les gens allèrent voir ce qui était arrivé.
Akik pedig őrizték a disznókat, elfutottak, és hírt vittek a városba és a falvakba. Erre kimentek az emberek, hogy lássák, mi az, ami történt.
15 Ils vinrent auprès de Jésus, et ils virent le démoniaque, celui qui avait eu la légion, assis, vêtu, et dans son bon sens; et ils furent saisis de frayeur.
És odamentek Jézushoz, és látták, hogy az ördöngös, akiben a légió volt, ott ül, fel van öltözködve, és eszénél van, és félelem fogta el őket.
16 Ceux qui avaient vu ce qui s’était passé leur racontèrent ce qui était arrivé au démoniaque et aux pourceaux.
Akik pedig látták, elbeszélték nekik, hogy mi történt az ördöngössel és a disznókkal.
17 Alors ils se mirent à supplier Jésus de quitter leur territoire.
És kezdték kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból.
18 Comme il montait dans la barque, celui qui avait été démoniaque lui demanda la permission de rester avec lui.
Mikor pedig a hajóba beszállott, a volt ördöngös kérte őt, hogy vele maradhasson.
19 Jésus ne le lui permit pas, mais il lui dit: Va dans ta maison, vers les tiens, et raconte-leur tout ce que le Seigneur t’a fait, et comment il a eu pitié de toi.
De Jézus nem engedte meg neki, hanem ezt mondta: „Eredj haza a tieidhez, és vidd hírül nékik, mily nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.“
20 Il s’en alla, et se mit à publier dans la Décapole tout ce que Jésus avait fait pour lui. Et tous furent dans l’étonnement.
El is ment, és hirdetni kezdte a Tízvárosban, mily nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan csodálkoztak.
21 Jésus dans la barque regagna l’autre rive, où une grande foule s’assembla près de lui. Il était au bord de la mer.
Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság gyűlt hozzá; és ő a tenger mellett maradt.
22 Alors vint un des chefs de la synagogue, nommé Jaïrus, qui, l’ayant aperçu, se jeta à ses pieds,
Íme, eljött a zsinagógai elöljárók egyike, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lábai elé borult,
23 et lui adressa cette instante prière: Ma petite fille est à l’extrémité, viens, impose-lui les mains, afin qu’elle soit sauvée et qu’elle vive.
és esedezve kérte: „Az én leánykám halálán van, jöjj, tedd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.“
24 Jésus s’en alla avec lui. Et une grande foule le suivait et le pressait.
El is ment vele, és nagy sokaság követte őt, és ott tolongott körülötte.
25 Or, il y avait une femme atteinte d’une perte de sang depuis douze ans.
Egy asszony pedig, aki tizenkét év óta vérfolyásos volt,
26 Elle avait beaucoup souffert entre les mains de plusieurs médecins, elle avait dépensé tout ce qu’elle possédait, et elle n’avait éprouvé aucun soulagement, mais était allée plutôt en empirant.
és sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett;
27 Ayant entendu parler de Jésus, elle vint dans la foule par derrière, et toucha son vêtement.
amikor Jézus felől hallott, a sokaságban hátulról kerülve, megérintette annak ruháját
28 Car elle disait: Si je puis seulement toucher ses vêtements, je serai guérie.
mert ezt mondta: „Ha csak ruháit érinthetem is meg, meggyógyulok.“
29 Au même instant la perte de sang s’arrêta, et elle sentit dans son corps qu’elle était guérie de son mal.
És vérének forrása azonnal kiszáradt, és megérezte testében, hogy kigyógyult bajából.
30 Jésus connut aussitôt en lui-même qu’une force était sortie de lui; et, se retournant au milieu de la foule, il dit: Qui a touché mes vêtements?
Jézus pedig azonnal észrevette magán, hogy isteni erő áradott ki belőle, megfordult a sokaságban, és ezt mondta: „Kicsoda érintette meg az én ruháimat?“
31 Ses disciples lui dirent: Tu vois la foule qui te presse, et tu dis: Qui m’a touché?
És mondták neki az ő tanítványai: „Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda érintett meg engem?“
32 Et il regardait autour de lui, pour voir celle qui avait fait cela.
És körülnézett, hogy lássa azt, aki ezt cselekedte.
33 La femme, effrayée et tremblante, sachant ce qui s’était passé en elle, vint se jeter à ses pieds, et lui dit toute la vérité.
Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve ment oda, és elé borult, és elmondott neki mindent igazán.
34 Mais Jésus lui dit: Ma fille, ta foi t’a sauvée; va en paix, et sois guérie de ton mal.
Ő pedig ezt mondta neki: „Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.“
35 Comme il parlait encore, survinrent de chez le chef de la synagogue des gens qui dirent: Ta fille est morte; pourquoi importuner davantage le maître?
Még beszélt Jézus, amikor odajöttek a zsinagóga elöljárójától, ezt mondván: „Leányod meghalt; miért fárasztod tovább a Mestert?“
36 Mais Jésus, sans tenir compte de ces paroles, dit au chef de la synagogue: Ne crains pas, crois seulement.
Jézus pedig, amint hallotta, a beszédet, amit mondtak, azonnal mondta a zsinagógai elöljárónak: „Ne félj, csak higgy!“
37 Et il ne permit à personne de l’accompagner, si ce n’est à Pierre, à Jacques, et à Jean, frère de Jacques.
És senkinek sem engedte, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.
38 Ils arrivèrent à la maison du chef de la synagogue, où Jésus vit une foule bruyante et des gens qui pleuraient et poussaient de grands cris.
És odament a zsinagógai elöljáró házához, és látta a zűrzavart, a sok siránkozót és jajgatót,
39 Il entra, et leur dit: Pourquoi faites-vous du bruit, et pourquoi pleurez-vous? L’enfant n’est pas morte, mais elle dort.
és bemenve, ezt mondta nekik: „Miért zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.“
40 Et ils se moquaient de lui. Alors, ayant fait sortir tout le monde, il prit avec lui le père et la mère de l’enfant, et ceux qui l’avaient accompagné, et il entra là où était l’enfant.
Erre kinevették őt. Ő pedig mindenkit kiküldve, maga mellé vette a gyermeknek atyját, anyját és a vele levőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt.
41 Il la saisit par la main, et lui dit: Talitha koumi, ce qui signifie: Jeune fille, lève-toi, je te le dis.
Majd megfogva a gyermeknek kezét, ezt mondta neki: „Talitha, kúmi!“– ami megmagyarázva azt jelenti: „Leányka, néked mondom, kelj föl!“
42 Aussitôt la jeune fille se leva, et se mit à marcher; car elle avait douze ans. Et ils furent dans un grand étonnement.
És a leányka azonnal fölkelt és járt, mert tizenkét esztendős volt. Azok pedig nagy csodálkozással elámultak.
43 Jésus leur adressa de fortes recommandations, pour que personne ne sût la chose; et il dit qu’on donnât à manger à la jeune fille.
Ő pedig erősen megparancsolta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondta, hogy adjanak enni neki.
