< Luc 24 >
1 Le premier jour de la semaine, elles se rendirent au sépulcre de grand matin, portant les aromates qu’elles avaient préparés.
A hét első napján kora reggel elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített keneteket.
2 Elles trouvèrent que la pierre avait été roulée de devant le sépulcre;
A követ a sírról elhengerítve találták,
3 et, étant entrées, elles ne trouvèrent pas le corps du Seigneur Jésus.
és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.
4 Comme elles ne savaient que penser de cela, voici, deux hommes leur apparurent, en habits resplendissants.
Történt, hogy amikor ők ezen megdöbbentek, íme, két férfiú állt melléjük fényes öltözetben.
5 Saisies de frayeur, elles baissèrent le visage contre terre; mais ils leur dirent: Pourquoi cherchez-vous parmi les morts celui qui est vivant?
Ők pedig megrémülve arcukat a földre hajtották, azok ezt mondták nekik: „Miért keresitek a holtak között az élőt?
6 Il n’est point ici, mais il est ressuscité. Souvenez-vous de quelle manière il vous a parlé, lorsqu’il était encore en Galilée,
Nincs itt, hanem feltámadott. Emlékezzetek rá, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt:
7 et qu’il disait: Il faut que le Fils de l’homme soit livré entre les mains des pécheurs, qu’il soit crucifié, et qu’il ressuscite le troisième jour.
Az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia.“
8 Et elles se ressouvinrent des paroles de Jésus.
Ekkor visszaemlékeztek az ő szavaira,
9 A leur retour du sépulcre, elles annoncèrent toutes ces choses aux onze, et à tous les autres.
és visszatérve a sírtól, elmondták mindezt a tizenegynek és a többieknek.
10 Celles qui dirent ces choses aux apôtres étaient Marie de Magdala, Jeanne, Marie, mère de Jacques, et les autres qui étaient avec elles.
Velük volt a magdalai Mária, Johanna és a Jakab anyja Mária és más asszonyok is, akik mindezt elmondták az apostoloknak.
11 Ils tinrent ces discours pour des rêveries, et ils ne crurent pas ces femmes.
De az ő szavukat csak üres beszédnek tartották, és nem hittek nekik.
12 Mais Pierre se leva, et courut au sépulcre. S’étant baissé, il ne vit que les linges qui étaient à terre; puis il s’en alla chez lui, dans l’étonnement de ce qui était arrivé.
Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és behajolva látta, hogy csak a lepedők vannak ott. Erre elment, és magában csodálkozott a történteken.
13 Et voici, ce même jour, deux disciples allaient à un village nommé Émmaüs, éloigné de Jérusalem de soixante stades;
Tanítványai közül ketten ugyanazon a napon egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan futamnyira volt, amelynek neve: Emmaus.
14 et ils s’entretenaient de tout ce qui s’était passé.
Maguk között arról beszélgettek, amik történtek.
15 Pendant qu’ils parlaient et discutaient, Jésus s’approcha, et fit route avec eux.
És történt, hogy amint beszélgettek, és egymástól kérdezősködtek, maga Jézus hozzájuk szegődött, és velük együtt ment az úton.
16 Mais leurs yeux étaient empêchés de le reconnaître.
De látásukat mintha valami akadályozta volna, nem ismerték fel őt.
17 Il leur dit: De quoi vous entretenez-vous en marchant, pour que vous soyez tout tristes?
Ő pedig ezt mondta nekik: „Miről beszélgettek egymással útközben?“Erre szomorúan megálltak.
18 L’un d’eux, nommé Cléopas, lui répondit: Es-tu le seul qui, séjournant à Jérusalem ne sache pas ce qui y est arrivé ces jours-ci?
Megszólalt az egyik, akinek neve Kleopás, és ezt mondta neki: „Csak te vagy egyedül jövevény Jeruzsálemben, aki nem tudja, hogy mi történt ott ezekben a napokban?“
19 Quoi? leur dit-il. Et ils lui répondirent: Ce qui est arrivé au sujet de Jésus de Nazareth, qui était un prophète puissant en œuvres et en paroles devant Dieu et devant tout le peuple,
Ő így szólt: „Mi történt?“Azok ezt mondták neki: „Az, ami a názáreti Jézussal történt, aki próféta volt, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten, és az egész nép előtt,
20 et comment les principaux sacrificateurs et nos magistrats l’ont livré pour le faire condamner à mort et l’ont crucifié.
és mi módon adták őt a főpapok és főembereink halálos ítéletre, és megfeszítették őt.
21 Nous espérions que ce serait lui qui délivrerait Israël; mais avec tout cela, voici le troisième jour que ces choses se sont passées.
Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, aki meg fogja váltani Izraelt. De mindezek már három napja történtek.
22 Il est vrai que quelques femmes d’entre nous nous ont fort étonnés; s’étant rendues de grand matin au sépulcre
Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megrémített minket, akik kora reggel a sírnál voltak,
23 et n’ayant pas trouvé son corps, elles sont venues dire que des anges leur sont apparus et ont annoncé qu’il est vivant.
és amikor nem találták ott a testét, hazajöttek, és azt mondták, hogy angyalok jelenését látták, akik azt mondták, hogy ő él.
24 Quelques-uns de ceux qui étaient avec nous sont allés au sépulcre, et ils ont trouvé les choses comme les femmes l’avaient dit; mais lui, ils ne l’ont point vu.
El is mentek néhányan, akik velünk voltak, a sírhoz, és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták. Őt azonban nem látták.“
25 Alors Jésus leur dit: O hommes sans intelligence, et dont le cœur est lent à croire tout ce qu’ont dit les prophètes!
Akkor ő így szólt hozzájuk: „Ó, balgatagok és rest szívűek arra, hogy elhiggyétek, amiket a próféták szóltak!
26 Ne fallait-il pas que le Christ souffrît ces choses, et qu’il entrât dans sa gloire?
Hát nem ezeket kellett szenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?“
27 Et, commençant par Moïse et par tous les prophètes, il leur expliqua dans toutes les Écritures ce qui le concernait.
És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban felőle megírattak.
28 Lorsqu’ils furent près du village où ils allaient, il parut vouloir aller plus loin.
Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha továbbmenne.
29 Mais ils le pressèrent, en disant: Reste avec nous, car le soir approche, le jour est sur son déclin. Et il entra, pour rester avec eux.
De azok unszolták, és kérték: „Maradj velünk, mert immár beesteledik, és a nap is lehanyatlott már.“Bement tehát, hogy velük maradjon.
30 Pendant qu’il était à table avec eux, il prit le pain; et, après avoir rendu grâces, il le rompit, et le leur donna.
És történt, amikor leült velük, vette a kenyeret, megáldotta és megszegte, és nekik adta.
31 Alors leurs yeux s’ouvrirent, et ils le reconnurent; mais il disparut de devant eux.
Erre megnyílt a szemük, és felismerték őt, de ő eltűnt előlük.
32 Et ils se dirent l’un à l’autre: Notre cœur ne brûlait-il pas au-dedans de nous, lorsqu’il nous parlait en chemin et nous expliquait les Écritures?
Ekkor ezt mondták egymásnak: „Nem melegedett-e fel szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és magyarázta nekünk az Írásokat?“
33 Se levant à l’heure même, ils retournèrent à Jérusalem, et ils trouvèrent les onze, et ceux qui étaient avec eux, assemblés
Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, és egybegyűlve találták a tizenegyet és azokat, akik velük voltak.
34 et disant: Le Seigneur est réellement ressuscité, et il est apparu à Simon.
Akik ezt mondták: „Valóban feltámadott az Úr, és megjelent Simonnak.“
35 Et ils racontèrent ce qui leur était arrivé en chemin, et comment ils l’avaient reconnu au moment où il rompit le pain.
Erre ők is elbeszélték, mi történt az úton, és hogyan ismerték őt fel a kenyér megszegéséről.
36 Tandis qu’ils parlaient de la sorte, lui-même se présenta au milieu d’eux, et leur dit: La paix soit avec vous!
Miközben erről beszélgettek, Jézus maga megállt közöttük, és ezt mondta nekik: „Békesség néktek!“
37 Saisis de frayeur et d’épouvante, ils croyaient voir un esprit.
Rémületükben és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
38 Mais il leur dit: Pourquoi êtes-vous troublés, et pourquoi pareilles pensées s’élèvent-elles dans vos cœurs?
Ezt mondta nekik: „Miért rémültetek meg, és miért támad kétség szívetekben?
39 Voyez mes mains et mes pieds, c’est bien moi; touchez-moi et voyez: un esprit n’a ni chair ni os, comme vous voyez que j’ai.
Nézzétek meg kezemet és lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok, mert a szellemnek nincs húsa, csontja, s amint látjátok, nekem van!“
40 Et en disant cela, il leur montra ses mains et ses pieds.
Ezeket mondva megmutatta nekik kezét és lábát.
41 Comme, dans leur joie, ils ne croyaient point encore, et qu’ils étaient dans l’étonnement, il leur dit: Avez-vous ici quelque chose à manger?
Amikor pedig még mindig nem hittek örömükben, és csodálkoztak, ezt mondta nekik: „Van-e valami ennivalótok?“
42 Ils lui présentèrent du poisson rôti et un rayon de miel.
Ők pedig adtak neki egy darab sült halat.
43 Il en prit, et il mangea devant eux.
Elvette, és előttük megette.
44 Puis il leur dit: C’est là ce que je vous disais lorsque j’étais encore avec vous, qu’il fallait que s’accomplît tout ce qui est écrit de moi dans la loi de Moïse, dans les prophètes, et dans les psaumes.
Ezután ezt mondta nekik: „Ezek azok a beszédek, amelyeket szóltam nektek, amíg veletek voltam: Be kell teljesedni mindannak, amik megírattak énfelőlem Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban.“
45 Alors il leur ouvrit l’esprit, afin qu’ils comprissent les Écritures.
Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat.
46 Et il leur dit: Ainsi il est écrit que le Christ souffrirait, et qu’il ressusciterait des morts le troisième jour,
És ezt mondta nekik: „Így van megírva, így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon.
47 et que la repentance et lepardon des péchés seraient prêchés en son nom à toutes les nations, à commencer par Jérusalem.
És hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden népnek, Jeruzsálemtől elkezdve.
48 Vous êtes témoins de ces choses.
Ti vagytok ennek tanúi.
49 Et voici, j’enverrai sur vous ce que mon Père a promis; mais vous, restez dans la ville jusqu’à ce que vous soyez revêtus de la puissance d’en haut.
És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, míg fel nem ruháztattok mennyei erővel.“
50 Il les conduisit jusque vers Béthanie, et, ayant levé les mains, il les bénit.
Ezután kivezette őket Betániáig, és felemelte kezét, és megáldotta őket.
51 Pendant qu’il les bénissait, il se sépara d’eux, et fut enlevé au ciel.
És történt, hogy miközben áldotta őket, elszakadt tőlük, és felvitetett a mennybe.
52 Pour eux, après l’avoir adoré, ils retournèrent à Jérusalem avec une grande joie;
Ők pedig imádták őt, és visszatértek nagy örömmel Jeruzsálembe.
53 et ils étaient continuellement dans le temple, louant et bénissant Dieu.
És mindenkor a templomban voltak, dicsérve és áldva Istent. Ámen.