Job 5
1 Crie maintenant! Qui te répondra? Auquel des saints t’adresseras-tu?
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
2 L’insensé périt dans sa colère, Le fou meurt dans ses emportements.
Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
3 J’ai vu l’insensé prendre racine; Puis soudain j’ai maudit sa demeure.
Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
4 Plus de prospérité pour ses fils; Ils sont foulés à la porte, et personne qui les délivre!
Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
5 Sa moisson est dévorée par des affamés, Qui viennent l’enlever jusque dans les épines, Et ses biens sont engloutis par des hommes altérés.
A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
6 Le malheur ne sort pas de la poussière, Et la souffrance ne germe pas du sol;
Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
7 L’homme naît pour souffrir, Comme l’étincelle pour voler.
Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
8 Pour moi, j’aurais recours à Dieu, Et c’est à Dieu que j’exposerais ma cause.
Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
9 Il fait des choses grandes et insondables, Des merveilles sans nombre;
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
10 Il répand la pluie sur la terre, Et envoie l’eau sur les campagnes;
A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
11 Il relève les humbles, Et délivre les affligés;
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
12 Il anéantit les projets des hommes rusés, Et leurs mains ne peuvent les accomplir;
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
13 Il prend les sages dans leur propre ruse, Et les desseins des hommes artificieux sont renversés:
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
14 Ils rencontrent les ténèbres au milieu du jour, Ils tâtonnent en plein midi comme dans la nuit.
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
15 Ainsi Dieu protège le faible contre leurs menaces, Et le sauve de la main des puissants;
A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
16 Et l’espérance soutient le malheureux, Mais l’iniquité ferme la bouche.
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
17 Heureux l’homme que Dieu châtie! Ne méprise pas la correction du Tout-Puissant.
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
18 Il fait la plaie, et il la bande; Il blesse, et sa main guérit.
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
19 Six fois il te délivrera de l’angoisse, Et sept fois le mal ne t’atteindra pas.
Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
20 Il te sauvera de la mort pendant la famine, Et des coups du glaive pendant la guerre.
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
21 Tu seras à l’abri du fléau de la langue, Tu seras sans crainte quand viendra la dévastation.
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
22 Tu te riras de la dévastation comme de la famine, Et tu n’auras pas à redouter les bêtes de la terre;
A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
23 Car tu feras alliance avec les pierres des champs, Et les bêtes de la terre seront en paix avec toi.
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
24 Tu jouiras du bonheur sous ta tente, Tu retrouveras tes troupeaux au complet,
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25 Tu verras ta postérité s’accroître, Et tes rejetons se multiplier comme l’herbe des champs.
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
26 Tu entreras au sépulcre dans la vieillesse, Comme on emporte une gerbe en son temps.
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
27 Voilà ce que nous avons reconnu, voilà ce qui est; A toi d’entendre et de mettre à profit.
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
