< Job 31 >

1 J’avais fait un pacte avec mes yeux, Et je n’aurais pas arrêté mes regards sur une vierge.
Szövetséget kötöttem szemeimmel, hogyan vetnék hát ügyet hajadonra?
2 Quelle part Dieu m’eût-il réservée d’en haut? Quel héritage le Tout-Puissant m’eût-il envoyé des cieux?
Hisz mely osztályrész jut Istentől felülről s mely örökség a Mindenhatótól a magasból?
3 La ruine n’est-elle pas pour le méchant, Et le malheur pour ceux qui commettent l’iniquité?
Nemde balsors a jogtalannak s viszontagság a gonosztevőknek.
4 Dieu n’a-t-il pas connu mes voies? N’a-t-il pas compté tous mes pas?
Nemde ő látja útaimat s mind a lépéseimet megszámlálja!
5 Si j’ai marché dans le mensonge, Si mon pied a couru vers la fraude,
Ha hamissággal jártam és csalárdságra sietett a lábam –
6 Que Dieu me pèse dans des balances justes, Et il reconnaîtra mon intégrité!
mérjen meg engem igaz serpenyőn s tudja meg Isten gáncstalanságomat –
7 Si mon pas s’est détourné du droit chemin, Si mon cœur a suivi mes yeux, Si quelque souillure s’est attachée à mes mains,
ha léptem elhajolt az útról és szemeim után járt a szívem, kezeimhez hiba tapadt:
8 Que je sème et qu’un autre moissonne, Et que mes rejetons soient déracinés!
hadd vessek és más egyék, és sarjaim tépessenek ki gyökerestül!
9 Si mon cœur a été séduit par une femme, Si j’ai fait le guet à la porte de mon prochain,
Ha szívem elcsábíttatta magát asszony miatt, felebarátom ajtaján leskelődtem:
10 Que ma femme tourne la meule pour un autre, Et que d’autres la déshonorent!
másnak őröljön a feleségem és mások hajoljanak reá;
11 Car c’est un crime, Un forfait que punissent les juges;
mert gazság az, s bírák elé való bűn az,
12 C’est un feu qui dévore jusqu’à la ruine, Et qui aurait détruit toute ma richesse.
mert tűz az, mely az enyészetig emészt, s minden termésemet gyökerestül tépi ki!
13 Si j’ai méprisé le droit de mon serviteur ou de ma servante Lorsqu’ils étaient en contestation avec moi,
Ha megvetettem szolgám és szolgálóm jogát, mikor pöröltek velem –
14 Qu’ai-je à faire, quand Dieu se lève? Qu’ai-je à répondre, quand il châtie?
hiszen mit teszek majd, midőn Isten fölkel s midőn számon kér, mit felelek neki,
15 Celui qui m’a créé dans le ventre de ma mère ne l’a-t-il pas créé? Le même Dieu ne nous a-t-il pas formés dans le sein maternel?
hiszen az anyaméhben ki engem alkotott, alkotta őt és Egy formált minket a méhben –
16 Si j’ai refusé aux pauvres ce qu’ils demandaient, Si j’ai fait languir les yeux de la veuve,
ha megvontam a kívántat a szegényektől s az özvegy szemeit epesztettem,
17 Si j’ai mangé seul mon pain, Sans que l’orphelin en ait eu sa part,
s én egyedül ettem falatomat s árva nem evett belőle
18 Moi qui l’ai dès ma jeunesse élevé comme un père, Moi qui dès ma naissance ai soutenu la veuve;
– hisz ifjúkorom óta nálam nőtt fel, mint atyánál, s mint anyám méhéből valót úgy vezettem -;
19 Si j’ai vu le malheureux manquer de vêtements, L’indigent n’avoir point de couverture,
ha láttam bujdosót öltözet nélkül s takarója nincs a szűkölködőnek,
20 Sans que ses reins m’aient béni, Sans qu’il ait été réchauffé par la toison de mes agneaux;
ha nem áldottak engem ágyékai s bárányaim nyíretéből fel nem melegedett;
21 Si j’ai levé la main contre l’orphelin, Parce que je me sentais un appui dans les juges;
ha fölemeltem kezemet az árvára, midőn a kapuban láttam segítségemet:
22 Que mon épaule se détache de sa jointure, Que mon bras tombe et qu’il se brise!
vállam essék ki a lapoczkájából és törjék el karom a szárából;
23 Car les châtiments de Dieu m’épouvantent, Et je ne puis rien devant sa majesté.
mert rettenet nekem az Istentől való balsors, s fensége miatt nem tehetném!
24 Si j’ai mis dans l’or ma confiance, Si j’ai dit à l’or: Tu es mon espoir;
Ha aranyat tettem bizalmammá és a színaranyat mondtam bizodalmamnak;
25 Si je me suis réjoui de la grandeur de mes biens, De la quantité des richesses que j’avais acquises;
ha örültem, hogy nagy a vagyonom s hogy sokat ért el kezem;
26 Si j’ai regardé le soleil quand il brillait, La lune quand elle s’avançait majestueuse,
ha láttam a napvilágot, hogy ragyog, s a holdat, a mint dicsőn halad,
27 Et si mon cœur s’est laissé séduire en secret, Si ma main s’est portée sur ma bouche;
és szívem elcsábult titokban és kezem csókra nyúlt a szájamhoz:
28 C’est encore un crime que doivent punir les juges, Et j’aurais renié le Dieu d’en haut!
az is bíró elé való bűn, mert megtagadtam volna Istent felülről!
29 Si j’ai été joyeux du malheur de mon ennemi, Si j’ai sauté d’allégresse quand les revers l’ont atteint,
Ha örültem gyűlölőm elesésén s felbuzdultam, midőn baj érte –
30 Moi qui n’ai pas permis à ma langue de pécher, De demander sa mort avec imprécation;
hisz nem engedtem ínyemet, hogy vétkezzen, hogy átokkal kérjem lelkét -;
31 Si les gens de ma tente ne disaient pas: Où est celui qui n’a pas été rassasié de sa viande?
ha nem mondták sátram emberei: bár volna, ki húsából nem lakott jól
32 Si l’étranger passait la nuit dehors, Si je n’ouvrais pas ma porte au voyageur;
az utczán nem hált meg jövevény, az út felé tártam ki ajtaimat -;
33 Si, comme les hommes, j’ai caché mes transgressions, Et renfermé mes iniquités dans mon sein,
ha emberek módjára takargattam bűntetteimet, keblemre rejtve bűnömet,
34 Parce que j’avais peur de la multitude, Parce que je craignais le mépris des familles, Me tenant à l’écart et n’osant franchir ma porte…
mert rettegtem a nagy tömegtől s megijesztett a családok gúnyja, úgy hogy csendben voltam, nem mentem ki a kapun!
35 Oh! Qui me fera trouver quelqu’un qui m’écoute? Voilà ma défense toute signée: Que le Tout-Puissant me réponde! Qui me donnera la plainte écrite par mon adversaire?
Vajha volna, ki rám hallgatna – íme jegyem, feleljen nekem a Mindenható – és a vádlevél, melyet írt a pörös felem:
36 Je porterai son écrit sur mon épaule, Je l’attacherai sur mon front comme une couronne;
bizony, vállamon hordanám azt, felfűzném koszorúnak magamra,
37 Je lui rendrai compte de tous mes pas, Je m’approcherai de lui comme un prince.
lépéseim számát bevallanám neki, akár egy fejedelem közeledném hozzá!
38 Si ma terre crie contre moi, Et que ses sillons versent des larmes;
Ha ellenem kiáltott földem s egyaránt sírtak barázdái;
39 Si j’en ai mangé le produit sans l’avoir payée, Et que j’aie attristé l’âme de ses anciens maîtres;
ha erejét emésztettem pénz nélkül és gazdájával kileheltettem lelkét:
40 Qu’il y croisse des épines au lieu de froment, Et de l’ivraie au lieu d’orge! Fin des paroles de Job.
búza helyett sarjadjon bogáncs, és árpa helyett gazfű! Vége Jób beszédeinek.

< Job 31 >