< Job 22 >
1 Éliphaz de Théman prit la parole et dit:
Felelt a Témánbeli Elifáz és mondta:
2 Un homme peut-il être utile à Dieu? Non; le sage n’est utile qu’à lui-même.
Istennek tesz-e hasznot az ember? Bizony önmagának tesz hasznot az eszes!
3 Si tu es juste, est-ce à l’avantage du Tout-Puissant? Si tu es intègre dans tes voies, qu’y gagne-t-il?
Érdeke van-e a Mindenhatónak abban, hogy igaz vagy, avagy nyeresége, hogy gáncstalanná teszed útaidat?
4 Est-ce par crainte de toi qu’il te châtie, Qu’il entre en jugement avec toi?
Vajon istenfélelmed miatt fenyít-e meg téged, száll veled ítéletedre?
5 Ta méchanceté n’est-elle pas grande? Tes iniquités ne sont-elles pas infinies?
Nemde nagy a te rosszaságod, s nincs vége bűneidnek!
6 Tu enlevais sans motif des gages à tes frères, Tu privais de leurs vêtements ceux qui étaient nus;
Mert megzálogoltad testvéreidet ok nélkül, s a meztelenek ruháit lehúzod;
7 Tu ne donnais point d’eau à l’homme altéré, Tu refusais du pain à l’homme affamé.
nem adtál vizet inni az elbágyadtnak s az éhezőtől megvontad a kenyeret.
8 Le pays était au plus fort, Et le puissant s’y établissait.
S az erős kar emberéé az ország s a nagytekintetű marad benne lakónak.
9 Tu renvoyais les veuves à vide; Les bras des orphelins étaient brisés.
Özvegyeket üresen bocsátottál el s az árvák karjai összezúzattak.
10 C’est pour cela que tu es entouré de pièges, Et que la terreur t’a saisi tout à coup.
Azért vannak körülötted tőrök, s rettegés rémít meg téged hirtelen.
11 Ne vois-tu donc pas ces ténèbres, Ces eaux débordées qui t’envahissent?
Vagy nem látod-e a sötétséget, a vízáradatot, mely téged elborít?
12 Dieu n’est-il pas en haut dans les cieux? Regarde le sommet des étoiles, comme il est élevé!
Nemde Isten az ég magasságában van, s nézd a csillagok tetejét, mily magasak!
13 Et tu dis: Qu’est-ce que Dieu sait? Peut-il juger à travers l’obscurité?
S te azt mondod: Mit tudhat Isten, vajon sűrű ködön keresztül ítélhet-e?
14 Les nuées l’enveloppent, et il ne voit rien; Il ne parcourt que la voûte des cieux.
Felhő az ő rejteke s nem lát s az egek körén járkál.
15 Eh quoi! Tu voudrais prendre l’ancienne route Qu’ont suivie les hommes d’iniquité?
Vajon az őskor ösvényét követed-e, melyet tapostak a jogtalanság emberei?
16 Ils ont été emportés avant le temps, Ils ont eu la durée d’un torrent qui s’écoule.
Kik megragadtattak idő előtt, folyammá omlott szét alapjuk;
17 Ils disaient à Dieu: Retire-toi de nous; Que peut faire pour nous le Tout-Puissant?
kik azt mondták Istennek: távozz tőlünk, s hogy mit tehet nekik a Mindenható
18 Dieu cependant avait rempli de biens leurs maisons. Loin de moi le conseil des méchants!
holott ő megtöltötte házaikat jóval: de távol legyen tőlem a gonoszok tanácsa!
19 Les justes, témoins de leur chute, se réjouiront, Et l’innocent se moquera d’eux:
Látják az igazak s örülnek s az ártatlan gúnyolódik rajtuk:
20 Voilà nos adversaires anéantis! Voilà leurs richesses dévorées par le feu!
bizony megsemmisült a mi támadónk, s a mi maradt tőlük, tűz emésztette meg!
21 Attache-toi donc à Dieu, et tu auras la paix; Tu jouiras ainsi du bonheur.
Szegődjél csak hozzá s békéd lesz, az által jön reád a jó;
22 Reçois de sa bouche l’instruction, Et mets dans ton cœur ses paroles.
fogadj csak el szájából tant és vedd mondásait szívedbe.
23 Tu seras rétabli, si tu reviens au Tout-Puissant, Si tu éloignes l’iniquité de ta tente.
Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, fölépülsz, ha eltávolítsz jogtalanságot sátradból;
24 Jette l’or dans la poussière, L’or d’Ophir parmi les cailloux des torrents;
s porba helyezd az érczet s patakok kavicsába az Ófir-aranyat,
25 Et le Tout-Puissant sera ton or, Ton argent, ta richesse.
s legyen a Mindenható a te érczed s ragyogó ezüstöd neked:
26 Alors tu feras du Tout-Puissant tes délices, Tu élèveras vers Dieu ta face;
akkor bizony a Mindenhatóban fogsz gyönyörködni s felemelheted Istenhez arczodat.
27 Tu le prieras, et il t’exaucera, Et tu accompliras tes vœux.
Fohászkodol hozzá s ő hallgat rád a fogadalmaidat megfizetheted.
28 A tes résolutions répondra le succès; Sur tes sentiers brillera la lumière.
A mely szóval határozol, az beteljesül neked, és útaid fölött világosság derült föl.
29 Vienne l’humiliation, tu prieras pour ton relèvement: Dieu secourt celui dont le regard est abattu.
Ha kit megaláztak s azt mondod: emelkedés! a lecsüggedt szeműt megsegíti ő;
30 Il délivrera même le coupable, Qui devra son salut à la pureté de tes mains.
megmenti a nem ártatlant s megmenekül kezeid tisztasága által.