< Psaumes 104 >
1 Psaume de David. O mon âme, bénis le Seigneur; Seigneur, ô mon Dieu, tu es très grand, tu es revêtu de gloire et de beauté.
Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Örökkévaló, én Istenem, felette nagy vagy, fenséget és díszt öltöttél.
2 Tu es enveloppé de lumière comme d'un manteau; tu as tendu le ciel comme un tabernacle.
Világosságba burkolózik, mint palástba, kiterjeszti az eget, mint a szőnyeget.
3 Il a fait des eaux le toit de ses plus hautes demeures; il a posé les nuées pour être son char; il marche sur les ailes des vents.
Aki vizekben gerendázta emeleteit, aki fellegeket tesz szekerévé, aki jár a szélnek szárnyain.
4 Des esprits il fait ses anges, et ses serviteurs sont un feu ardent.
Szeleket tesz követeivé, szolgáivá lobogó tüzet.
5 Il fonde la terre sur son axe; elle ne déviera pas dans les siècles des siècles.
Talapzataira alapította a földet, hogy meg ne inogjon mindörökké.
6 L'abîme, comme un vêtement, est son manteau, et les eaux s'arrêteront au- dessus des montagnes.
Vízárral, mint ruhával takartad be, a hegyeken vizek állnak;
7 Elles s'enfuiront, Seigneur, à tes reproches; elles auront peur, à la voix de ton tonnerre.
dorgálásodtól megfutamodnak, dörgésed hangjától szétsietnek –
8 Les montagnes sont montées et les plaines sont descendues au lieu que tu leur avais marqué.
felemelkednek hegyek, alá sülyednek síkságok – arra a helyre, melyet alapítottál nekik.
9 Tu as posé des limites que les eaux ne passeront pas; elles ne reviendront plus couvrir la terre.
Határt vetettél, hogy át ne lépjék, hogy újra be ne borítsák a földet.
10 Le Seigneur a fait jaillir des sources dans les vallées; les eaux couleront entre les montagnes.
Aki forrásokat bocsát a völgyekbe, hegyek között folynak.
11 Elles abreuveront toutes les bêtes fauves des champs; les onagres les chercheront pour apaiser leur soif.
Itatják minden vadját a mezőnek, vadszamarak a szomjukat oltják.
12 Au-dessus d'elles, les oiseaux du ciel feront leur nid; ils feront entendre leur chant du milieu des rochers.
Fölöttük lakozik az ég madara, a lombok közül hangot hallatnak.
13 Des lieux supérieurs, Dieu arrose les monts; la terre se rassasiera, Seigneur, du fruit de tes œuvres.
Megitatja a hegyeket emeleteiből, műveid gyümölcséből jóllakik a föld.
14 Tu fais pousser l'herbe pour le bétail, et le fourrage pour le service des hommes, afin qu'ils en fassent sortir le blé de la terre.
Füvet sarjaszt a baromnak, meg növényt az ember munkája által, előhozván kenyeret a földből,
15 Et le vin réjouit le cœur de l'homme; l'huile égaie son visage; le pain fortifie son cœur.
és bort, mely örvendezteti halandónak szívét, fénylővé tevén az arczot olajtól, a kenyér pedig erősíti a halandónak szívét.
16 Les arbres des champs seront nourris de ces pluies, ainsi que les cèdres du Liban, qu'il a plantés.
Jóllaknak az Örökkévaló fái, Libánonnak czédrusai, melyeket ültetett;
17 C'est là que les passereaux feront leur nid, et la famille du héron, qui les surpasse de la tête.
ahol madarak fészkelnek, a gólya – cziprusfák a háza.
18 Les hauteurs des monts seront la demeure des cerfs, et les rochers l'asile du hérisson.
A magas hegyek a zergéknek valók, a sziklák menedékül a hegyi nyulaknak.
19 Dieu a créé la lune pour marquer le temps; le soleil sait où il doit se coucher.
Teremtette a holdat ünnepek számára, a nap ismeri lementét;
20 Tu as fait les ténèbres, et la nuit est venue; c'est l'heure où toutes les bêtes fauves traversent la forêt.
szerzesz sötétséget s lészen éjszaka, akkor mozog minden vadja az erdőnek.
21 Les lionceaux rugissent après leur proie, et cherchent les aliments que Dieu leur a donnés.
Fiatal oroszlánok ordítanak ragadmányért, így kérvén Istentől eledelöket.
22 Mais le soleil se lève; et ils se réunissent, et ils vont dormir dans leur antre.
Felsüt a nap visszahúzódnak és tanyáikba heverednek.
23 Et l'homme s'en va à son travail, et il travaille jusqu'au soir.
Dolgára kimegy az ember és munkájára egész estig.
24 Que tes œuvres sont grandes, Seigneur; tu as fait toutes choses avec sagesse; la terre est pleine de tes créatures.
Mily számosak a te műveid, Örökkévaló! Mindnyáját bölcseséggel teremtetted, telve van a föld szerzeményeddel.
25 La mer est profonde et spacieuse; des reptiles sans nombre y nagent, les petits avec les grands.
Emitt a tenger, nagy és széles határú: ott van csúszó-mászó és száma sincs, kicsiny állatok nagyokkal együtt.
26 Des navires la sillonnent; et le dragon formé par vous, vient s'y jouer.
Ott hajók járnak, a leviátán, melyet alkottál, hogy játszadozzon abban.
27 Tous espèrent en toi, pour que tu leur donne la nourriture au temps opportun.
Mindnyájan hozzád reménykednek, hogy megadjad eledelöket a maga idején. –
28 Tu la leur donne, et ils la recueillent; tu ouvre la main, et ils sont tous remplis des dons de ta bonté.
Adsz nekik szedegetnek; megnyitod kezedet: megtelnek jóval.
29 Détournes-tu le visage, ils sont troublés; si tu leur ôtes le souffle, ils défailliront et retourneront à leur poussière.
Elrejted arczodat: megrémülnek; visszavonod leheletüket: kimúlnak s porukhoz térnek vissza.
30 Et si tu envoies ton Esprit, ils seront créés, et tu renouvelleras la face de la terre.
Kibocsátod leheletedet: megteremtetnek; így újítod meg a föld színét.
31 Que la gloire du Seigneur soit éternelle; le Seigneur se complaira dans ses œuvres.
Legyen az Örökkévaló dicsősége örökre, örüljön az Örökkévaló az ő művein!
32 Il regarde la terre, et la fait trembler; il touche les monts, et ils fument.
Aki letekintett a földre s az megrengett, megérinti a hegyeket és füstölögnek.
33 Je chanterai le Seigneur toute ma vie; je chanterai mes psaumes à Dieu, tant que j'existerai.
Hadd énekelek az Örökkévalónak életemben, hadd zengek Istenemnek, amíg vagyok!
34 Puisse ma voix lui être douce, et moi je me réjouirai dans le Seigneur.
Legyen kellemes neki beszédem; én örüljek az Örökkévalóban.
35 Puissent les pécheurs et les méchants défaillir sur la terre, et qu'ils ne soient plus! mon âme, bénis le Seigneur!
Veszszenek a vétkesek a földről, s gonoszok ne legyenek többé! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Halleluja!