< Proverbes 14 >
1 Les femmes sages bâtissent leurs maisons; l'insensée les détruit de ses mains.
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 Celui qui marche droit craint le Seigneur; celui qui s'avance en des voies tortueuses sera déshonoré.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 Une verge d'orgueil sort de la bouche des insensés; les lèvres des sages les gardent eux-mêmes.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 Où il n'y a point de bœufs, la crèche est vide; où il y a abondance de grains, la force des bœufs est manifeste.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 Le témoin fidèle ne ment pas; le faux témoin est un brandon de mensonges.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 Tu chercheras la sagesse parmi les méchants, et tu ne la trouveras pas; auprès des sages, le discernement est sous ta main.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 Toutes choses sont contraires à l'insensé; des lèvres sages sont l'arme de la doctrine.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 La sagesse des habiles éclaire leurs voies; l'irréflexion des insensés les conduit à l'erreur.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 Les demeures des méchants ont besoin d'être purifiées; la maison des justes est agréable.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 Le cœur de l'homme est inquiet; son âme est triste, et, lorsqu'il se réjouit, c'est qu'il ne se mêle point de honte à sa joie.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 Les maisons des impies seront effacées; les tentes des cœurs droits resteront debout.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 Il est une voie qui aux hommes semble droite; mais elle aboutit aux abîmes de l'enfer. ()
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 La tristesse ne se mêle point aux joies sages; toujours le deuil succède aux fausses joies.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 Le cœur audacieux s'enorgueillit de ses voies; l'homme bon se complaît en ses pensées.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 L'ingénuité est crédule; l'expérience mène aux regrets.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 Le sage a peur et se détourne du méchant; l'insensé, confiant en lui- même, se mêle aux pervers.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 L'homme irascible agit sans réflexion; l'homme sensé supporte beaucoup.
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 Les insensés ont le mal en partage; l'homme habile est maître de la science.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 Les mauvais tomberont devant les bons; les impies seront des serviteurs aux portes des justes.
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 On n'aime pas les amis des pauvres; mais les amis des riches sont nombreux.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 Mépriser les indigents, c'est pécher; avoir compassion des pauvres, c'est se ménager la plus grande joie.
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Les cœurs égarés songent au mal; les bons songent à la miséricorde et à la vérité; ceux qui commettent le mal ne connaissent ni miséricorde ni vérité; les miséricordes et la fidélité sont à ceux qui font le bien.
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 Tout homme diligent a le superflu; tout homme ami des douceurs et des plaisirs sera dans l'indigence.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 La couronne des sages est l'activité; le travail des injustes est mauvais.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 Le témoin fidèle délivrera son âme du mal; le témoin trompeur est un brandon de mensonges.
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 Dans la crainte du Seigneur est l'espérance de la force; il laissera à ses enfants un appui.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 Les commandements du Seigneur sont une source de vie; ils nous font détourner des pièges de la mort.
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 La gloire d'un roi est dans la multitude de la nation; son affliction, dans le petit nombre de ses sujets.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 L'homme patient est un vrai sage; l'impatient, un insensé.
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 L'homme qui a bon cœur est le médecin de l'âme; un cœur trop sensible est un ver qui ronge les os.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 Tromper l'indigent, c'est irriter son Créateur; celui qui honore Dieu a compassion du pauvre.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 L'impie sera rejeté à cause de sa malice; l'homme ferme en sa propre sainteté est vraiment juste.
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 Dans le bon cœur d'un homme on trouve la sagesse; on ne la trouvera pas dans le cœur de l'insensé.
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 La justice élève une nation; les péchés amoindrissent un peuple.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 Le serviteur prudent est agréable au prince, et par sa dextérité il évite la disgrâce.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.