Psaumes 69
1 Au chef des chantres. Sur les Chochanim. De David. Viens à mon secours, ô Dieu, car les flots m’ont atteint, menaçant mes jours.
Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
2 Je suis plongé dans la vase d’un gouffre; pas un pouce de terrain pour y poser le pied! Je suis descendu dans des eaux profondes, et les vagues me submergent.
Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
3 Je suis exténué à force de crier, ma gorge est enflammée, mes yeux sont éteints à force d’attendre l’aide de mon Dieu.
Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
4 Plus nombreux que les cheveux de ma tête sont ceux qui me haïssent pour rien; puissants sont mes oppresseurs, qui me poursuivent de leur haine gratuite. Si je les avais lésés, déjà je leur aurais fait réparation.
Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
5 O Dieu, tu serais instruit de ma folie, mes crimes ne te resteraient point cachés.
Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
6 Qu’ils n’aient pas à rougir à cause de moi, ceux qui espèrent en toi, Seigneur, Eternel-Cebaot! Qu’ils ne soient pas couverts de confusion à mon sujet, ceux qui te recherchent, Dieu d’Israël!
Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
7 Car c’est pour toi que je supporte les insultes, que la honte couvre mon visage.
Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
8 Je suis devenu un étranger pour mes frères, un inconnu pour les fils de ma mère,
Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
9 parce que le zèle pour ta maison me dévore, et que les insultes de tes blasphémateurs retombent sur moi.
Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
10 Je pleure tout en m’imposant le jeûne, et ceci même a tourné à opprobre pour moi.
Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
11 J’Ai endossé comme vêtement un cilice, et suis devenu pour eux un sujet de sarcasme.
Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
12 Ceux qui sont assis aux portes déblatèrent contre moi, les buveurs de liqueurs fortes me chansonnent.
A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
13 Toutefois, ma prière s’élève vers toi, Eternel, au moment propice; ô Dieu, dans ta bonté infinie, exauce-moi, en m’accordant ton aide fidèle.
Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
14 Retire-moi du bourbier, pour que je n’y sombre pas; puissé-je être sauvé de mes ennemis et des eaux profondes!
Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
15 Ne permets pas que je sois submergé par la violence des flots, englouti par le gouffre; que la bouche de l’abîme ne se referme pas sur moi!
Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
16 Exauce-moi, Eternel, car précieuse est ta grâce; selon la grandeur de ta miséricorde, tourne-toi vers moi.
Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
17 Ne dérobe point ta face à ton serviteur; car je suis dans la détresse, hâte-toi de m’exaucer.
És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
18 Approche-toi de mon âme, sauve-la; à cause de mes ennemis, tire-moi du danger.
Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
19 Tu connais, toi, mon opprobre, ma honte, ma confusion; tous mes persécuteurs sont là devant toi.
Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
20 La honte a brisé mon cœur, j’en suis au désespoir; j’attends qu’on me plaigne, mais c’est en vain; qu’il me vienne des consolateurs: je n’en trouve point.
A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
21 Dans mes aliments, ils mettent du poison; pour apaiser ma soif, ils m’abreuvent de vinaigre.
Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
22 Que la table dressée devant eux leur devienne un piège, qu’elle soit un traquenard pour ces gens heureux!
Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
23 Que leurs yeux s’assombrissent, perdent la vue! Fais vaciller sans cesse leurs reins.
Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
24 Déverse sur eux ton courroux, que ton ardente colère les accable!
Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
25 Que leur demeure devienne une ruine, que dans leurs tentes il ne reste plus un habitant!
Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
26 Car ils s’acharnent contre celui que tu as frappé, et se plaisent à gloser sur les maux de tes victimes.
Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
27 Mets donc à leur compte crime sur crime; qu’ils ne soient point admis à se justifier devant toi!
Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
28 Qu’ils soient effacés du livre des vivants, et que parmi les justes ils ne soient point inscrits!
Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
29 Mais moi, si malheureux et si souffrant, ton secours, ô Dieu, est ma protection.
Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
30 Je veux célébrer le nom de Dieu par des cantiques, et l’exalter par des actions de grâce,
Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
31 plus agréables à l’Eternel qu’un taureau aux grandes cornes, aux puissants sabots.
És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
32 A cette vue, les humbles seront dans la joie; vous qui êtes en quête de Dieu, votre cœur se ranimera!
Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
33 Car l’Eternel prête l’oreille aux malheureux, et ses captifs, il ne les dédaigne point.
Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
34 Que le ciel et la terre le glorifient, les mers et tout ce qui s’y meut!
Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
35 Car Dieu viendra au secours de Sion: il rebâtira les villes de Juda; on s’y établira et on en prendra possession.
Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
36 C’Est la postérité de ses serviteurs qui les aura en héritage; ceux qui aiment son nom y fixeront leur demeure.
És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
