Job 29
1 Job, poursuivant l’exposé de son thème, dit:
Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda:
2 Ah! Que ne suis-je tel que j’étais aux temps passés, aux jours où Dieu me protégeait;
Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten őrzött engem!
3 où son flambeau brillait sur ma tête, et où sa lumière me guidait dans les ténèbres;
Mikor az ő szövétneke fénylett fejem fölött, s világánál jártam a setétet;
4 tel que j’étais aux jours de mon automne, alors que l’amitié de Dieu s’étendait sur ma demeure;
A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!
5 que le Tout-Puissant était encore avec moi et que j’étais entouré de mes jeunes gens;
Mikor még a Mindenható velem volt, és körültem voltak gyermekeim;
6 quand je baignais mes pieds dans la crème, et que le rocher ruisselait pour moi de flots d’huile!
Mikor lábaimat édes tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;
7 Quand je me dirigeais vers la Porte, au seuil de la cité, et fixais mon siège sur la place publique,
Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:
8 les jeunes, en me voyant, se cachaient; les vieillards se levaient et se tenaient debout.
Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek és állottak.
9 Les grands retenaient leurs paroles et posaient la main sur la bouche.
A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették.
10 La voix des seigneurs expirait sur leurs lèvres, et leur langue se collait à leur palais;
A főemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt.
11 car l’oreille qui m’entendait me proclamait heureux, et l’œil qui me voyait rendait témoignage pour moi.
Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felőlem.
12 C’Est que je sauvais le pauvre, criant au secours, et l’orphelin sans soutien.
Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége.
13 La bénédiction du désespéré allait à moi, et je mettais de la joie au cœur de la veuve.
A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém.
14 Je me revêtais d’équité comme d’une parure, mon esprit de justice était mon manteau et mon turban.
Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem.
15 J’Étais les yeux de l’aveugle, j’étais les pieds du boiteux.
A vaknak én szeme valék, és a sántának lába.
16 J’Étais un père pour les malheureux; la cause de l’inconnu, je l’étudiais à fond.
A szűkölködőknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém.
17 Je brisais la mâchoire du malfaiteur, et j’arrachais la proie d’entre ses dents.
Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.
18 Et je disais: "Je finirai avec mon nid; comme le phénix je vivrai de longs jours.
Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim.
19 Ma racine sera en contact avec l’eau, la rosée se posera, la nuit, sur mon branchage.
Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.
20 Ma gloire se renouvellera sans cesse, et mon arc se rajeunira dans ma main."
Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben.
21 Ils m’écoutaient, pleins d’attente; ils faisaient silence pour entendre mon avis.
Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra.
22 Quand j’avais fini de parler, ils ne répliquaient pas, et mes discours s’épandaient sur eux.
Az én szavaim után nem szóltak többet, s harmatként hullt rájok beszédem.
23 Ils m’attendaient comme la pluie; ils ouvraient la bouche comme pour l’ondée printanière.
Mint az esőre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra.
24 Je leur souriais et ils n’osaient y croire; jamais ils n’éteignaient le rayonnement de ma face.
Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.
25 Volontiers j’allais vers eux, m’asseyant à leur tête, et j’étais comme un roi dans son armée, comme quelqu’un: qui console des affligés.
Örömest választottam útjokat, mint főember ültem ott; úgy laktam ott, mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal.
