Psaumes 94
1 Dieu des vengeances, Éternel, Dieu des vengeances! fais luire ta splendeur.
Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
2 Élève-toi, juge de la terre! rends la récompense aux orgueilleux.
Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
3 Jusques à quand les méchants, ô Éternel! jusques à quand les méchants se réjouiront-ils?
A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
4 [Jusques à quand] tous les ouvriers d’iniquité proféreront-ils [et] diront-ils des paroles arrogantes? [jusques à quand] se vanteront-ils?
Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
5 Ils foulent ton peuple, ô Éternel! et affligent ton héritage;
A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
6 Ils tuent la veuve et l’étranger, et mettent à mort les orphelins,
Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
7 Et ils disent: Jah ne le verra pas, et le Dieu de Jacob n’y fera pas attention.
És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
8 Comprenez, vous les stupides d’entre le peuple! Et vous, insensés, quand serez-vous intelligents?
Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
9 Celui qui a planté l’oreille n’entendra-t-il point? Celui qui a formé l’œil ne verra-t-il point?
A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
10 Celui qui instruit les nations ne châtiera-t-il pas, lui qui enseigne la connaissance aux hommes?
A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
11 L’Éternel connaît les pensées des hommes, qu’elles ne sont que vanité.
Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
12 Bienheureux l’homme que tu châties, ô Jah! et que tu enseignes par ta loi,
Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
13 Pour le mettre à l’abri des mauvais jours, jusqu’à ce que la fosse soit creusée pour le méchant!
Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
14 Car l’Éternel ne délaissera point son peuple et n’abandonnera point son héritage;
Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
15 Car le jugement retournera à la justice, et tous ceux qui sont droits de cœur le suivront.
Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
16 Qui se lèvera pour moi contre les méchants? Qui se tiendra avec moi contre les ouvriers d’iniquité?
Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
17 Si l’Éternel n’avait été mon aide, peu s’en serait fallu que mon âme n’ait été habiter dans le silence.
Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
18 Si j’ai dit: Mon pied glisse, ta bonté, ô Éternel! m’a soutenu.
Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
19 Dans la multitude des pensées qui étaient au-dedans de moi, tes consolations ont fait les délices de mon âme.
Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
20 Le trône d’iniquité, qui fait de l’oppression une loi, sera-t-il uni à toi?
Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
21 Ils se rassemblent contre l’âme du juste, et condamnent le sang innocent.
Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
22 Mais l’Éternel me sera une haute retraite, et mon Dieu, le rocher de ma confiance.
De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
23 Il fera retomber sur eux leur iniquité, et les détruira par leur méchanceté; l’Éternel, notre Dieu, les détruira.
És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.
