Psaumes 83
1 Cantique. Psaume d’Asaph. Ô Dieu! ne garde pas le silence. Ne te tais pas, et ne te tiens pas tranquille, ô Dieu!
Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
2 Car voici, tes ennemis s’agitent, et ceux qui te haïssent lèvent la tête.
Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
3 Ils trament avec astuce des complots contre ton peuple, et ils consultent contre tes [fidèles] cachés.
Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
4 Ils ont dit: Venez, et exterminons-les, de sorte qu’ils ne soient plus une nation et qu’on ne fasse plus mention du nom d’Israël.
Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
5 Car ils ont consulté ensemble d’un cœur, ils ont fait une alliance contre toi:
Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
6 Les tentes d’Édom, et les Ismaélites, Moab, et les Hagaréniens,
Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
7 Guebal, et Ammon, et Amalek, la Philistie, avec les habitants de Tyr;
A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
8 Assur aussi s’est joint à eux; ils servent de bras aux fils de Lot. (Sélah)
Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)
9 Fais-leur comme à Madian, – comme à Sisera, comme à Jabin au torrent de Kison,
Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
10 Qui ont été détruits à En-Dor, qui sont devenus du fumier pour la terre.
A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
11 Fais que leurs nobles soient comme Oreb et comme Zeëb, et tous leurs princes comme Zébakh et comme Tsalmunna;
Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
12 Car ils ont dit: Prenons possession des habitations de Dieu.
A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
13 Mon Dieu! rends-les semblables à un tourbillon, comme la balle devant le vent.
Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
14 Comme le feu brûle la forêt, et comme la flamme embrase les montagnes,
Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
15 Ainsi poursuis-les par ta tempête, et épouvante-les par ton ouragan.
Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
16 Remplis leurs faces d’ignominie, afin qu’ils cherchent ton nom, ô Éternel!
Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
17 Qu’ils soient honteux et épouvantés à jamais, qu’ils soient confondus et qu’ils périssent;
Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
18 Et qu’ils sachent que toi seul, dont le nom est l’Éternel, tu es le Très-haut sur toute la terre.
Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.
