Psaumes 83
1 Cantique. Psaume d’Asaph. Ô Dieu! ne garde pas le silence. Ne te tais pas, et ne te tiens pas tranquille, ô Dieu!
Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
2 Car voici, tes ennemis s’agitent, et ceux qui te haïssent lèvent la tête.
Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
3 Ils trament avec astuce des complots contre ton peuple, et ils consultent contre tes [fidèles] cachés.
Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
4 Ils ont dit: Venez, et exterminons-les, de sorte qu’ils ne soient plus une nation et qu’on ne fasse plus mention du nom d’Israël.
Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
5 Car ils ont consulté ensemble d’un cœur, ils ont fait une alliance contre toi:
Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
6 Les tentes d’Édom, et les Ismaélites, Moab, et les Hagaréniens,
Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
7 Guebal, et Ammon, et Amalek, la Philistie, avec les habitants de Tyr;
Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
8 Assur aussi s’est joint à eux; ils servent de bras aux fils de Lot. (Sélah)
Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
9 Fais-leur comme à Madian, – comme à Sisera, comme à Jabin au torrent de Kison,
Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
10 Qui ont été détruits à En-Dor, qui sont devenus du fumier pour la terre.
Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
11 Fais que leurs nobles soient comme Oreb et comme Zeëb, et tous leurs princes comme Zébakh et comme Tsalmunna;
Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
12 Car ils ont dit: Prenons possession des habitations de Dieu.
Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
13 Mon Dieu! rends-les semblables à un tourbillon, comme la balle devant le vent.
Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
14 Comme le feu brûle la forêt, et comme la flamme embrase les montagnes,
Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
15 Ainsi poursuis-les par ta tempête, et épouvante-les par ton ouragan.
Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
16 Remplis leurs faces d’ignominie, afin qu’ils cherchent ton nom, ô Éternel!
Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
17 Qu’ils soient honteux et épouvantés à jamais, qu’ils soient confondus et qu’ils périssent;
szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
18 Et qu’ils sachent que toi seul, dont le nom est l’Éternel, tu es le Très-haut sur toute la terre.
S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
