Psaumes 78
1 Pour instruire. D’Asaph. Prête l’oreille à ma loi, mon peuple! inclinez vos oreilles aux paroles de ma bouche.
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 J’ouvrirai ma bouche en paraboles, j’annoncerai les énigmes [des jours] d’autrefois,
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 Que nous avons entendues et connues, et que nos pères nous ont racontées.
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 Nous ne les cèlerons pas à leurs fils; nous raconterons à la génération à venir les louanges de l’Éternel, et sa force, et ses merveilles qu’il a faites.
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 Il a établi un témoignage en Jacob, et il a mis en Israël une loi qu’il a commandée à nos pères, pour qu’ils les fassent connaître à leurs fils,
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 Afin que la génération à venir, les fils qui naîtraient, les connaissent, [et] qu’ils se lèvent et les annoncent à leurs fils,
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 Et qu’ils mettent leur confiance en Dieu, et qu’ils n’oublient pas les œuvres de Dieu, et qu’ils observent ses commandements,
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 Et qu’ils ne soient pas, comme leurs pères, une génération indocile et rebelle, une génération qui n’a point affermi son cœur, et dont l’esprit n’a pas été fidèle à Dieu.
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 Les fils d’Éphraïm, armés [et] tirant de l’arc, ont tourné le dos le jour du combat.
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 Ils n’ont pas gardé l’alliance de Dieu, et ont refusé de marcher selon sa loi;
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 Et ils ont oublié ses actes et ses œuvres merveilleuses, qu’il leur avait fait voir.
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 Il fit des merveilles devant leurs pères dans le pays d’Égypte, dans la campagne de Tsoan.
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 Il fendit la mer, et les fit passer: il fit se dresser les eaux comme un monceau;
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 Et il les conduisit, le jour par une nuée, et toute la nuit par une lumière de feu.
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 Il fendit les rochers dans le désert, et les abreuva comme aux abîmes, abondamment;
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 Et il fit sortir des ruisseaux du rocher, et fit couler les eaux comme des fleuves.
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 Et ils péchèrent de nouveau contre lui, irritant le Très-haut dans le désert;
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 Et ils tentèrent Dieu dans leurs cœurs, en demandant de la viande selon leur désir;
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 Et ils parlèrent contre Dieu; ils dirent: Dieu pourrait-il dresser une table dans le désert?
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Voici, il a frappé le rocher, et les eaux ont coulé, et des rivières ont débordé: pourrait-il aussi donner du pain, ou préparer de la chair à son peuple?
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 C’est pourquoi l’Éternel les entendit, et se mit en grande colère; et le feu s’alluma contre Jacob, et la colère aussi monta contre Israël,
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 Car ils ne crurent pas Dieu, et ne se fièrent pas en son salut,
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 Bien qu’il ait commandé aux nuées d’en haut, et qu’il ait ouvert les portes des cieux,
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 Et qu’il ait fait pleuvoir sur eux la manne pour manger, et qu’il leur ait donné le blé des cieux:
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 L’homme mangea le pain des puissants; il leur envoya des vivres à satiété.
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 Il fit lever dans les cieux le vent d’orient, et il amena par sa puissance le vent du midi;
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 Et il fit pleuvoir sur eux de la chair comme de la poussière, et, comme le sable des mers, des oiseaux ailés;
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 Et il les fit tomber au milieu de leur camp, autour de leurs demeures.
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 Et ils en mangèrent, et en furent abondamment rassasiés. Il leur envoya ce qu’ils convoitaient.
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 Ils ne s’étaient pas encore détournés de leur convoitise, leur viande était encore dans leur bouche,
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 Que la colère de Dieu monta contre eux; et il tua de leurs hommes forts, et abattit les hommes d’élite d’Israël.
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 Avec tout cela ils péchèrent encore, et ne crurent point par ses œuvres merveilleuses;
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 Et il consuma leurs jours par la vanité, et leurs années par la frayeur.
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 S’il les tuait, alors ils le recherchaient, et ils se retournaient, et cherchaient Dieu dès le matin;
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 Et ils se souvenaient que Dieu était leur rocher, et Dieu, le Très-haut, leur rédempteur;
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 Mais ils le flattaient de leur bouche et ils lui mentaient de leur langue;
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 Et leur cœur n’était pas ferme envers lui, et ils ne furent pas fidèles dans son alliance.
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 Mais lui, étant miséricordieux, pardonna l’iniquité et ne [les] détruisit pas; mais il détourna souvent sa colère, et n’éveilla pas toute sa fureur.
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 Et il se souvint qu’ils étaient chair, un souffle qui passe et ne revient pas.
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 Que de fois ils l’irritèrent dans le désert, [et] le provoquèrent dans le lieu désolé!
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 Et ils recommencèrent et tentèrent Dieu, et affligèrent le Saint d’Israël:
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 Ils ne se souvinrent pas de sa main au jour où il les avait délivrés de l’oppresseur,
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 Lorsqu’il mit ses signes en Égypte, et ses prodiges dans les campagnes de Tsoan,
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 Et qu’il changea en sang leurs canaux et leurs courants d’eau, de sorte qu’ils n’en puissent pas boire;
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 Il envoya contre eux des mouches qui les dévorèrent, et des grenouilles qui les détruisirent;
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 Et il livra leurs fruits à la locuste, et leur travail à la sauterelle.
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 Il fit périr leurs vignes par la grêle, et leurs sycomores par les grêlons;
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 Et il livra leur bétail à la grêle, et leurs troupeaux à la foudre.
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 Il envoya sur eux l’ardeur de sa colère, la fureur, et l’indignation, et la détresse, une troupe d’anges de malheur.
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 Il fraya un chemin à sa colère; il ne préserva pas leurs âmes de la mort, et livra leur vie à la peste;
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 Et il frappa tout premier-né en Égypte, les prémices de la vigueur dans les tentes de Cham.
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 Et il fit partir son peuple comme des brebis, et les mena comme un troupeau dans le désert;
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 Et il les conduisit sains et saufs, et ils furent sans crainte; et la mer couvrit leurs ennemis.
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 Et il les introduisit dans les confins de sa sainte [terre], cette montagne que sa droite s’est acquise.
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 Et il chassa de devant eux les nations, et leur partagea un héritage, et fit habiter dans leurs tentes les tribus d’Israël.
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 Mais ils tentèrent et irritèrent le Dieu Très-haut, et ne gardèrent pas ses témoignages,
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 Et se retirèrent, et agirent infidèlement, comme leurs pères; ils tournèrent comme un arc trompeur.
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 Et ils le provoquèrent à colère par leurs hauts lieux, et l’émurent à jalousie par leurs images taillées.
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 Dieu l’entendit, et se mit en grande colère, et il méprisa fort Israël.
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 Et il abandonna la demeure de Silo, la tente où il avait habité parmi les hommes;
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 Et il livra à la captivité sa force, et sa magnificence en la main de l’ennemi;
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 Et il livra son peuple à l’épée, et se mit en grande colère contre son héritage:
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 Le feu dévora leurs jeunes hommes, et leurs vierges ne furent pas célébrées;
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 Leurs sacrificateurs tombèrent par l’épée, et leurs veuves ne se lamentèrent pas.
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 Alors le Seigneur s’éveilla comme un homme qui dort, et comme un homme puissant qui, [animé] par le vin, pousse des cris.
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 Et il frappa ses ennemis par-derrière, il les livra à un opprobre éternel.
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 Et il méprisa la tente de Joseph, et ne choisit pas la tribu d’Éphraïm;
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 Mais il choisit la tribu de Juda, la montagne de Sion qu’il aima.
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 Et il bâtit son sanctuaire comme des lieux très hauts, comme la terre qu’il a fondée pour toujours.
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 Et il choisit David, son serviteur, et le prit des parcs des brebis;
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 Il le fit venir d’auprès des brebis qui allaitent, pour paître Jacob, son peuple, et Israël, son héritage.
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 Et il les fit paître selon l’intégrité de son cœur, et les conduisit par l’intelligence de ses mains.
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
