< Psaumes 141 >
1 Psaume de David. Éternel! je t’ai invoqué; hâte-toi vers moi. Prête l’oreille à ma voix, quand je crie à toi.
Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, hívtalak, siess felém; figyelj szavamra, mikor hívlak téged!
2 Que ma prière vienne devant toi comme l’encens, l’élévation de mes mains comme l’offrande du soir!
Álljon meg előtted imádságom füstölő szer gyanánt, kezeim fölemelése esti áldozat gyanánt!
3 Mets, ô Éternel! une garde à ma bouche, veille sur l’entrée de mes lèvres.
Tégy, Örökkévaló, őrizetet szájamnak, vigyázz ajkaim ajtajára.
4 N’incline mon cœur à aucune chose mauvaise, pour pratiquer de méchantes actions avec des hommes qui sont des ouvriers d’iniquité; et que je ne mange pas de leurs délices.
Ne hajlítsd szívemet rossz dologra, hogy gazság tetteire vetemedjem jogtalanságot cselekvö férfiakkal, és ne étkezzem csemegéikből.
5 Que le juste me frappe, c’est une faveur; qu’il me reprenne, c’est une huile excellente; ma tête ne la refusera pas, car ma prière sera encore là dans leurs calamités.
Üt engem az igaz – szeretet az fedd engem – fejre való olaj az; ne szabadkozzék fejem, mert egyre van imádságom rosszaságaik ellen
6 Que leurs juges soient précipités des rochers, alors ils entendront mes paroles, car elles sont douces.
Szikla oldalára zuhantak bíráik és hallgatták szavaimat, hogy kedvesek.
7 Nos os sont dispersés à la gueule du shéol, comme quand on coupe et qu’on fend [du bois] sur la terre. (Sheol )
Mint mikor fölszaggatják és hasogatják a földet, szétszórattak csontjaink az alvilág szájához. (Sheol )
8 Car, ô Éternel, Seigneur! mes yeux sont sur toi, je me confie en toi; n’abandonne pas mon âme.
Mert hozzád, Örökkévaló, én Uram, fordulnak szemeim, benned kerestem menedéket, ne öntsd ki lelkemet!
9 Garde-moi du piège qu’ils m’ont tendu, et des lacets des ouvriers d’iniquité.
Őrizz meg a tőrtől, melyet nekem vetettek, és a jogtalanság cselekvőinek csapdáitól;
10 Que les méchants tombent dans leurs propres filets, tandis que moi je passe outre.
essenek kiki a hálójába a gonoszok egyaránt, mig én elhaladok!