Psaumes 139
1 Au chef de musique. De David. Psaume. Éternel! tu m’as sondé, et tu m’as connu.
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
2 Tu connais quand je m’assieds et quand je me lève, tu discernes de loin ma pensée;
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
3 Tu connais mon sentier et mon coucher, et tu es au fait de toutes mes voies.
Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
4 Car la parole n’est pas encore sur ma langue, que voilà, ô Éternel! tu la connais tout entière.
Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
5 Tu me tiens serré par-derrière et par-devant, et tu as mis ta main sur moi, …
Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
6 Connaissance trop merveilleuse pour moi, si élevée que je n’y puis [atteindre]!
Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
7 Où irai-je loin de ton Esprit? et où fuirai-je loin de ta face?
Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. (Sheol h7585)
9 Si je prends les ailes de l’aube du jour, si je fais ma demeure au bout de la mer,
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
10 Là aussi ta main me conduira et ta droite me saisira.
Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
11 Et si je dis: Au moins les ténèbres m’envelopperont, – alors la nuit est lumière autour de moi.
Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
12 Les ténèbres même ne sont pas obscures pour [me] cacher à toi, et la nuit resplendit comme le jour, l’obscurité est comme la lumière.
A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
13 Car tu as possédé mes reins, tu m’as tissé dans le ventre de ma mère.
Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
14 Je te célébrerai de ce que j’ai été fait d’une étrange et admirable manière. Tes œuvres sont merveilleuses, et mon âme le sait très bien.
Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
15 Mes os ne t’ont point été cachés lorsque j’ai été fait dans le secret, façonné comme une broderie dans les lieux bas de la terre.
Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
16 Tes yeux ont vu ma substance informe, et dans ton livre [mes membres] étaient tous écrits; de jour en jour ils se formaient, lorsqu’il n’y en avait [encore] aucun.
Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
17 Combien me sont précieuses tes pensées, ô Dieu! combien en est grande la somme!
És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
18 Si je veux les compter, elles sont plus nombreuses que le sable. Si je me réveille, je suis encore avec toi.
Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
19 Ô Dieu! si tu voulais tuer le méchant! Et vous, hommes de sang, retirez-vous de moi; …
Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
20 Eux qui parlent contre toi astucieusement, qui prennent [ton nom] en vain, tes ennemis!
A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
21 N’ai-je pas en haine, ô Éternel, ceux qui te haïssent? et n’ai-je pas en horreur ceux qui s’élèvent contre toi?
Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
22 Je les hais d’une parfaite haine; ils sont pour moi des ennemis.
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
23 Sonde-moi, ô Dieu! et connais mon cœur; éprouve-moi, et connais mes pensées.
Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
24 Et regarde s’il y a en moi quelque voie de chagrin, et conduis-moi dans la voie éternelle.
És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!
