Psaumes 120

1 Cantique des degrés. À l’Éternel, en ma détresse, j’ai crié; et il m’a répondu.

Zarándoklás éneke. Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem.

2 Éternel! délivre mon âme de la lèvre menteuse, de la langue qui trompe.

Örökkévaló, mentsd meg lelkemet hazug ajaktól, csalárdság nyelvétől!

3 Que te donnera-t-on, et que t’ajoutera-t-on, langue trompeuse? –

Mit ad neked és mit gyarapit neked a csalárdság nyelve?

4 Des flèches aiguës d’un homme puissant, et des charbons ardents de genêt.

Vitéznek élesített nyilai, meg rekettyének parazsa!

5 Malheur à moi de ce que je séjourne en Méshec, de ce que je demeure avec les tentes de Kédar; –

Jaj nekem, hogy Mésekhnél tartózkodtam, lakoztam Kédár sátrai mellett!

6 Que mon âme ait tant demeuré avec ceux qui haïssent la paix!

Sokat lakozott a lelkem a béke gyülölői mellett.

7 Je veux la paix; mais si j’en parle, ils sont, eux, pour la guerre.

Én merő béke vagyok; de midőn beszélek, ők harczra készek.