Psaumes 108
1 Cantique. Psaume de David. Mon cœur est affermi, ô Dieu! je chanterai, et je psalmodierai, … mon âme aussi.
Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.
2 Éveillez-vous, luth et harpe! Je m’éveillerai à l’aube du jour.
Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
3 Je te célébrerai parmi les peuples, ô Éternel! et je chanterai tes louanges parmi les peuplades;
Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
4 Car ta bonté est grande par-dessus les cieux, et ta vérité [atteint] jusqu’aux nues.
Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
5 Élève-toi, ô Dieu! au-dessus des cieux, et que ta gloire soit au-dessus de toute la terre.
Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
6 Afin que tes bien-aimés soient délivrés, sauve par ta droite, et réponds-moi.
Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
7 Dieu a parlé dans sa sainteté: je me réjouirai; je partagerai Sichem et je mesurerai la vallée de Succoth.
Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
8 Galaad est à moi, Manassé est à moi, et Éphraïm est la force de ma tête; Juda est mon législateur;
Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
9 Moab est le bassin où je me lave; sur Édom j’ai jeté ma sandale; sur la Philistie je pousserai des cris de triomphe.
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
10 Qui me conduira dans la ville forte? Qui me mènera jusqu’en Édom?
Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
11 Ne sera-ce pas toi, ô Dieu, qui nous as rejetés, et qui n’es pas sorti, ô Dieu, avec nos armées?
Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
12 Donne-nous du secours pour sortir de détresse; car la délivrance qui vient de l’homme est vaine.
Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!
13 Par Dieu nous ferons des actes de valeur, et c’est lui qui foulera nos adversaires.
Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.
