Proverbes 5
1 Mon fils, sois attentif à ma sagesse, incline ton oreille à mon intelligence,
Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
2 pour garder les pensées réfléchies et pour que tes lèvres conservent la connaissance.
Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
3 Car les lèvres de l’étrangère distillent du miel, et son palais est plus doux que l’huile;
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
4 mais à la fin elle est amère comme l’absinthe, aiguë comme une épée à deux tranchants.
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. (Sheol h7585)
6 de sorte qu’elle ne pèse pas le sentier de la vie; ses voies sont errantes: elle n’a pas de connaissance.
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
7 Et maintenant, [mes] fils, écoutez-moi, et ne vous détournez pas des paroles de ma bouche.
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
8 Éloigne ta voie d’auprès d’elle, et ne t’approche point de l’entrée de sa maison;
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
9 de peur que tu ne donnes ton honneur à d’autres, et tes années à l’homme cruel;
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
10 de peur que des étrangers ne se rassasient de ton bien, et que ton travail ne soit dans la maison d’un étranger;
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
11 et que tu ne gémisses à ta fin, quand ta chair et ton corps se consumeront;
Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
12 et que tu ne dises: Comment ai-je haï l’instruction, et mon cœur a-t-il méprisé la répréhension?
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
13 Comment n’ai-je pas écouté la voix de ceux qui m’instruisaient, ni incliné mon oreille vers ceux qui m’enseignaient?
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
14 Peu s’en est fallu que je n’aie été dans toute sorte de mal, au milieu de la congrégation et de l’assemblée.
Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
15 Bois des eaux de ta citerne, et de ce qui coule du milieu de ton puits.
Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
16 Tes fontaines se répandront au-dehors, des ruisseaux d’eau dans les places.
Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
17 Qu’elles soient à toi seul, et non à des étrangers avec toi.
Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
18 Que ta source soit bénie, et réjouis-toi de la femme de ta jeunesse,
Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
19 biche des amours, et chevrette pleine de grâce; que ses seins t’enivrent en tout temps; sois continuellement épris de son amour.
A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
20 Et pourquoi, mon fils, serais-tu épris d’une étrangère, et embrasserais-tu le sein de l’étrangère?
És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
21 Car les voies de l’homme sont devant les yeux de l’Éternel, et il pèse tous ses chemins.
Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
22 Le méchant, ses iniquités le saisiront, et il sera tenu par les cordes de son péché;
A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
23 il mourra faute de discipline, et il s’égarera dans la grandeur de sa folie.
Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
