Job 8
1 Et Bildad, le Shukhite, répondit et dit:
Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
2 Jusques à quand diras-tu ces choses, et les paroles de ta bouche seront-elles un vent impétueux?
Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3 Est-ce que Dieu pervertit le droit? Le Tout-puissant pervertira-t-il la justice?
Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
4 Si tes fils ont péché contre lui, il les a aussi livrés en la main de leur transgression.
Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
5 Si tu recherches Dieu et que tu supplies le Tout-puissant,
De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
6 Si tu es pur et droit, certainement il se réveillera maintenant en ta faveur, et rendra prospère la demeure de ta justice;
Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7 Et ton commencement aura été petit, mais ta fin sera très grande.
És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8 Car interroge, je te prie, la génération précédente, et sois attentif aux recherches de leurs pères;
Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
9 Car nous sommes d’hier et nous n’avons pas de connaissance, car nos jours sont une ombre sur la terre.
Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
10 Ceux-là ne t’enseigneront-ils pas, ne te parleront-ils pas, et de leurs cœurs ne tireront-ils pas des paroles?
Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
11 Le papyrus s’élève-t-il où il n’y a pas de marais? Le roseau croît-il sans eau?
Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
12 Encore dans sa verdeur, sans qu’on l’ait arraché, avant toute herbe il sèche.
Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
13 Tels sont les sentiers de tous ceux qui oublient Dieu; et l’attente de l’impie périra;
Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
14 Son assurance sera retranchée, et sa confiance sera une toile d’araignée:
Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
15 Il s’appuiera sur sa maison, et elle ne tiendra pas; il s’y cramponnera, et elle ne restera pas debout.
Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
16 Il est verdoyant devant le soleil, et son rameau s’étend sur son jardin;
Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
17 Ses racines s’entrelacent dans un tas de rocaille, il voit la demeure des pierres;
Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
18 S’Il l’ôte de sa place, celle-ci le désavouera: Je ne t’ai pas vu!
Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
19 Telles sont les délices de ses voies; et de la poussière, d’autres germeront.
Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20 Voici, Dieu ne méprisera pas l’homme parfait, et ne soutiendra pas les mains des méchants:
Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
21 Tandis qu’il remplira ta bouche de rire et tes lèvres de chants de joie,
Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
22 Ceux qui te haïssent seront revêtus de honte, et la tente des méchants ne sera plus.
Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
