Job 6
1 Et Job répondit et dit:
Felelt Jób és mondta:
2 Oh! si mon chagrin était bien pesé, et si on mettait toute ma calamité dans la balance!
Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
3 Car maintenant elle pèserait plus que le sable des mers; c’est pourquoi mes paroles sont outrées;
Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
4 Car les flèches du Tout-puissant sont en moi, leur venin boit mon esprit; les frayeurs de Dieu se rangent en bataille contre moi.
Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
5 L’âne sauvage brait-il auprès de l’herbe? Le bœuf mugit-il auprès de son fourrage?
Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
6 Ce qui est insipide, le mange-t-on sans sel? Y a-t-il de la saveur dans le blanc d’un œuf?
Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
7 Ce que mon âme refusait de toucher est comme ma dégoûtante nourriture.
Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
8 Oh! si ma demande s’accomplissait, et si Dieu m’accordait mon désir,
Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
9 S’il plaisait à Dieu de m’écraser, de lâcher sa main et de me retrancher!
s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
10 Alors il y aurait encore pour moi une consolation, et, dans la douleur qui ne m’épargne pas, je me réjouirais de ce que je n’ai pas renié les paroles du Saint.
Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
11 Quelle est ma force pour que j’attende, et quelle est ma fin pour que je patiente?
Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
12 Ma force est-elle la force des pierres? Ma chair est-elle d’airain?
Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
13 N’est-ce pas qu’il n’y a point de secours en moi, et que toute capacité est chassée loin de moi?
Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
14 À celui qui est défaillant est due la miséricorde de la part de son ami, sinon il abandonnera la crainte du Tout-puissant.
Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
15 Mes frères m’ont trahi comme un torrent, comme le lit des torrents qui passent,
Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
16 Qui sont troubles à cause des glaces, dans lesquels la neige se cache;
A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
17 Au temps où ils se resserrent ils tarissent, quand la chaleur les frappe ils disparaissent de leur lieu:
mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
18 Ils serpentent dans les sentiers de leur cours, ils s’en vont dans le désert, et périssent.
Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
19 Les caravanes de Théma les cherchaient du regard, les voyageurs de Sheba s’attendaient à eux;
Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
20 Ils ont été honteux de leur confiance; ils sont venus là, et ont été confondus.
megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
21 De même maintenant vous n’êtes rien; vous avez vu un objet de terreur, et vous vous êtes effrayés.
Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
22 Ai-je dit: Donnez-moi, et de votre richesse faites-moi des présents,
Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
23 Et délivrez-moi de la main de l’oppresseur, et rachetez-moi de la main des terribles?
és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
24 Enseignez-moi, et je me tairai; et faites-moi comprendre en quoi je me trompe.
Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
25 Combien sont puissantes les paroles justes! Mais la censure de votre part que reprend-elle?
Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
26 Songez-vous à censurer des discours? Mais les paroles d’un désespéré ne sont faites que pour le vent.
Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
27 Certes, vous tombez sur l’orphelin, et vous creusez [une fosse] pour votre ami.
Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
28 Et maintenant, si vous voulez, regardez-moi; vous mentirais-je donc en face?
Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
29 Revenez, je vous prie; qu’il n’y ait pas d’injustice; oui, revenez encore: ma justice sera là.
Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
30 Y a-t-il de l’iniquité en ma langue? Mon palais ne discernerait-il pas la méchanceté?
Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?
